Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)
IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906
- 7o -A hatóságok állandó támadásaival szemben, úgy védekeznek, hogy felhozzák sérelmeiket és azonos elbánást kívánnak minden más társadalmi osztályhoz hasonlóan: "Nagyságos urak! foglalkozzanak már egyszer komolyabban a nép ügyével. Ha á gyárosoknak meg van engedve,hogy saját javukról szabadon tárgyaljanak, meg kell ezt adni a népnek is . Tehát jogot a népnek, hogy ő maga megjavíthassa a saját baját Urbán Pál." /188/ A földmunkáé egylet zászlóavatása A ceglédi földmunkások "Mátyás király olvasóegylete" zászlószentelést tartott aáraiusban. Ügyes taktikával úgy intézték Urbánék a dolgot, hogy ebbe bevonták a helyi társadalom minden rétegét, sót a helyi egyházak papjait is meghívták, mondanának beszédet a zászlóavatáson. A hatóságok dühödt támadásai ellen úgy próbálták megvédeni alig néhány hónapja alakult egyletüket, hogy az "Olvasóegylet" vezetőségébe beválasztották a helyi reakció egyik vezetőjét B. Molnár Albert ügyészt. /Támadták őket egyes pártfrakciók is emiatt./ 2z nagyon nem volt osztályharcos cselekedet, de ma már nem tudunk máét látni benne, mint modus vivendit, az akkor egyetlen lehetséges módot, hogy egyletük életben maradjon és működhessen. Elég tudatosak voltak ahhoz, hogy tisztában legyenek azzal, nem a szenteltvíz, nem a papok kegyes beszédei, a nem az U- gyész-elnök határozza meg a földmunkásegylet politikai munkájának tartalmát, hanem az egyszerű földmunkások egyetértő tömegei. Az elmondottakat igazolja az is, hogy mikor végre szabadon kibonthatták képességeiket, s megvallhatták igazi hitvallásukat, - 1919-ben, - az egylet vezetőit, Urbán Pállal az élükön ott találjuk a kommunisták helyi vezérkarában. / Urbán később a Pest megyei direktórium elnökhelyettese lett./S ezek az emberek a Tanácehatalom bukása után nem menekültek el a városból, hanem bevárták a fehéreket is, büntetlenségük tudatában és elszenvedték a kirótt súlyos börtönbüntetéseket./Ur-