Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 71 -bán Pált pl. kiszabadulása után rövidesen - 1929-ben - újból letartóztatták kommunista szervezkedés miatt./ /189/

De lássuk ennek a valóban különös szocialista Mbzlószentelésnek az eseményeit:

A Czegléd röviden ismerteti az ünnepély lefolyását, majd a két egyház papjának beszédét. /19o/ A lépszava is beszámolót közöl, melyet a ceglédi 'szociáldemokrata munkások" küldtek be. Az árpád téren zajlott le az esemény, többeser fónyi résztvevővel.

"14 fehér ruhás lányka kísérte, 14 legénnyel karöltve a zászlót. Urbán Pál elnök elvtársunk Indította a menetet. Annyi nép volt, hogy a rendőröknek kellett helyet csinálni a menetnek...

Horváth József esperes szerint, minden földmunkásnak kötelessége ezt a zászlót pártolni.

A szegbe^erések után Takács József ref .lelkész beszélt, s felkérte a többi ceglédi egyletet, fogadják be ' a földmunkások egyletét maguk közé.

Urbán Pál beszéde zárta be az ünnepélyt." /191/ Részletesen ir a helyi sajtó is az eseményről, annak ellenére, hogy meg sem hívták őket. A zászlószentelés tagosán kitérnek a helyi szocialista mozgalmak történetére is: "A magyar munkások mozgalma az egész ország közvéleményét foglalkoztatja. Ez a szocialista mozgalom nálunk is gyökeret vert. Várkonyl István a földmunkások egyik vezére ceglédi volt, s itt a szocializmusnak híveket szerzett. Miután a város Budapesthez közel van a nemzetközi szocialisták sűrűn agitáltak itt. A földmunkások vezére volt Tárkoayi,bizonyos antiszemita színezettel. A másik frakció a nemzetközi szocialisták. Itt minálunk is érezhető volt a különválás Várkonyi pártját a Körösi úti szocialista kör képviselte, melynek Kállai István volt az elnöke, s ki legutóbb a Városi Tanácsba is bejutott. A másik frakciónak Urbán Pál volt a vezetője: ezek alkotják a Mátyás király olvasóegyletét.melynek zászlaját a piaoon avatják fel. Mi miniig figyelemmel kísér-