Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 65 -emlékedre az idős forradalmár Cegléden töltött éveire. /174/ A SZDP országos kongresszust akar tartani Cegléden A FV miután a rendkívüli viszonyok következtében a fővárosban nem tarthatta meg az 1898-évi kongresszust, Ceglédre, a földmunkás mozgalom egyik fellegvárára gondolt, ahol az el - mult évben két kongresszust is tarthattak a Várkonyisták. A helyi lapokban éles tiltakozások jelentek meg a kongresszus megtartása ellen:

"Az országos SZDP nevében Bokányi Dezső kért engedélyt kongresszus céljaira Cegléden. Reméljük a Tanács nem ad engedélyt. Itt már volt, most tartsák másutt, nem kell ték időben a munkásainkat izgatni." /175/

A párt ugyan reménykedett, hogy megkapják az engedélyt, a Népszava még a napirendet is közölte, s az ugyancsak Cegléden megtartandó földmunkás kongresszus napirendjét is. A helyi hatóságok valóban elutasították a kérelmet. /176/

"Gubody polgármester utasította el a kérelmet, arra hivatkozva, hogy a SZDP tagjai a hazát és vallást tágadják, s igy Cegléden nem tarthatnak vendégjogra igényt. De azért sem engedheti meg, mert a múltban a kongresszusok eredményeképp olyan izgatások keletkeztek, hogy a rendet csak csendőri és katonai erővel lehetett helyreállítani. 11835/ 1898. Cegléd, 1898, nov. 28. Gubody polg. m. /177/

Ezután a párt mégiscsak a fővárosba vitte volna a kongresszust, de ott is betiltot,ták.

A szervezett munkások küzdelme a hatóságokkal:1899 Ebben az évben a legális létezés fenntartásáért ’való küzdelem és a szervezkedés kiterjesztése jellemzi a helyi munkásság küzdelmeit. Annak ellenére, hogy a helyi hatóságok, különössen a hirhedt Aranyi rendőrfőkapitány fokozta az elnyomást a szocialistákkal szemben, értek el eredményeket .Várkonyi megmaradt hiveiről is találunk újabb adatokat.

Év elején örömmel harsonázta helyi hirharang-, hogy a ceglédi szocialisták két táborra szakadtak. A nemzetközi-