Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

66 -eket Orbán Pál veteti, a másik tábort az újvárosi földmu^kások köre képviseli. "Ezek szerényebbek, egyenlőséget hirdetnek és más osztályok elismerését kérik." /178/

Ás Újvárosi földmunkás kör Tárkonyi híveinek ceglédi töredékét képviselte. Ezek kisebb részükben voltak nlna»telen földmunkások többségükben kisiparosok, kisbérlők és középparasztok, akik oaupán a rosszterméau években küzdöttek a létbizonytalansággal. így azután érthetőbb szerénységük,melyhez hozzájárult Várkonyiék zavaros, ellentmondó ideológiája is.

Egy helyi lap közli az ezévi oselédbéreket.melyekről megállapítja, hogy "nálunk a gazda robotol a cselédnek"s azt szűri le mindenből, hogyi "Hány okleveles ember él közöttünk, ki lo-15 évig tanul és mégsinos ennyi jövedelmejhomoru, hogy a megvadult szocialisták ezt nem veszik figyelembe." /179/

Á közleményben felsorolt bérek /kisbéréé évi 48 Ft. teljes ellátás, egyéb kommenciók, öregébérek évi 9o Ft. teljes ellátás, kukoricaföld, stb./-nem mondhatók kevésnek,- de csak egy ember életnívóját jelentették, s az öregbéres Esetében - nagy család esetén - Jóval az életszínvonal alatt V%ltak. S ehhez hozzá kell vennünk a napi 16-18 órai munkaidőt és a különböző elmeken történő levonásokat, melyre a gazda mindig talált módot. Ezért tartjuk túlzásnak, hogy a gazda robotol a cselédnek.

Orbán Pál a SZDP földmunkás kongresszusán.

E kongresszust a fővárosban egy Vlg utcai vendéglőben tartották meg. Urbán Pál vezetőszerepet kapott és előadást is tartott ez alkalomból:

"Hét éve annak, hogy e földmunkások először összegyűltek bajaik megoeszélésére. Beszél a rabszolgatörvényről, a szervezkedés fontosságáról, a választójog kiterjesztéséről, mint a bajok egyedüli orvosságáról...

Keresztes Mihály./aki Vásárhelyen Szántó Kovács János örökébe lépett/ kijelenti, hogy ók nem akarnak földet