Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 64 -elégedett sorsával /?/ nem akar földosztást■.. csak béremelést akar és ez a kívánsága teljesedésbe Is ment. /A király egyébként kétszer volt Cegléden: 1887-ben és 188o-ban, öszszesen 3 napig. Rendzavarás nem történt./" /169/ / Kiemelések tőlem. HD./

A helyi felekezeti iskolákban is nagy szervezkBd& folyt a szocializmus helyi sikereinek ellensúlyozására. Egy tanítói gyűlésen az egyik felszólaló "társadalmi betegségnek", "fekete rémnek" tartotta a szocializmust, majd a "közös vályúról és a tulajdon szentségéről" szónokolt:"Mindennek az oka a vallástanitás kevés óra ideje. Sok a reálldu" /l7o/

Az 1898-as aratás és problémái.

Urbán Pál erőteljesen követelte és annak érdekében agitálta a környék és a város munkásait, hogy ne kössenek még télen szerződést, hanem csak az aratás előtt,amikor látják, hogy milyen a gabona, mert ekkor kedvezőbb körülmények között tudnának jobb bér és munkafeltételeket kiharcolni. /171/

A helyi hatóságok tartva attól, hogy Cegléden ' is megtörténhet az, ami az ország egyéb vidékein /zendülés, arStősztrájk/ úgy akarták ennek útját állni, hogy a SZDP g/ülési kérelmeit sorozatosan elutasították. így május 1- én, junius 5-én, junius lo.-én. A Népszava szerint ezzel az elnyomással a szociáldemokrácia terjedését mozdítják csak elő." /172/

De voltak más megoldatlan kérdések is. A városban e nyáron lo36-an váltották ki munkásigazolványukat, ez azt jelenti, hogy csak ennyien számíthatnak munkaalkalomra llooo munkás közül. Hogy mi lesz a munkanélkül maradtakkal télen? - senki sem tudja. A főispán azt mondta gondolkozik a dolgon. "De eddig nem tett semmit." /173/

Táncsics Mihály síremlékének felavatása Budapestei

Október 16-án avatták a nagy harcos síremlékét a Kerepesi temetőben, melyen ceglédi küldöttség is résztvett,