Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 63 -rosban. A helyi lapok ujfent kérlelték éket, hogy válasszanak a város "tekintélyes férfiúi közül maguknak elöljárókat." Természetesen hiába. Ekkor azt javasolják, hogy a sok ceglédi kör közül, miért nem lépnek be legalább a Népkörbe. / Kossuth Ferenc 48-as pártjának köre./ "Miért húznak mindig kifelé.í^fsem hagyják jóvá alapszabályaikat." /167/

A király elleni állítólagos merényletterv helyi visszhangja.

ßfejGJL

Néhány lézengő lümpenproletár, akik égy állítólag ceglédi születésű - dinamitos merényletet akart elkövetni a király ellen, Budapesten. Várkonyi István személyét is - aki akkor már letartóztatásban volt - megpróbálták belevonni az ügyéé, azzal, hogy a merénylők tőle kapták volna a dinamitot. A biróság előtt kiderült, hogy Várkonyinak 3emmi köze az egészhez, a "merénylők" nem is ismerik személyesen.

Cegléd egész társadalma, a szocialisták és pártonkivüli munkások is /természetesen egész más okokból/tiltakoznak az anarchista merénylet ellen. /168/ A helyi lapok, "megvédik" a város szocialistáit a gyanúsításoktól. A SZDP helyi szervezetére nézve igen kétesértékü ez a "védelem":

"A ceglédi szocialisták a világ legjámborabb szocialistái, s ezt a hatóság is elismeri. Amit ezek miveinek nem is lehet szocializmusnak nevezni. A ceglédi mezei munkásoknál észlelhető szocializmus ag agrárszocializmus legszelídebb formájához tartozik.

Igaz, Várkonyi István azon volt, hogy itt Cegléden a szocialista tanok magját minél nagyobb mértékben elhintse, de nem ért célt, mert az elhintett mag nem kelt ki, s igy a háládatlan Ceglédnek hátatfordított és elment más vidékre prédikálni .

A tavalyi szocialista kongresszus is csendben zajlott le. Cegléden a birtokviszonyok nem kirivóak, a munkásnép