Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)
IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906
A helyi lapok folytatják a "szocialista szemináriumot". UJabb cikkekben kénytelenek elismerni, hogy az "agrárszocializmus" terjedésének oka a hitbizományok és egyházi birtokok, szembetűni gyarapodása, melyek szinte az ország művelhető földjeinek Jórészét magukba foglalják: "Ahogy szaporodnak a nagybirtokok, a kisbirtok úgy tűnik el, ez a nyomor az oka, hogy a szocialista eszmék elterjedtek a nép között. Társadalmi alapunk gyökeres megigazitásra szorul. Alul kell a munkát elkezdeni." /163/ Az álradikális szólamok mögött nem forradalmi, hanem polgári követelések húzódnak meg. A levéltárakban is nyoma van az ezévi mozgalmaknak. /164/ Urbán Pál felhívása a földmunkásokhoz Urbén a ll-es bizottság nevében Írja, hogy a kormány a "Világszabadságot eltette láb alól". Olyan üldözés indult meg a lap ellen, hogy a párt saját akaratából megszüntette. "Minden földmunkás követelje munkaadójától és a terület képviselőjétől, hogy harcoljon a választójogért és ezt vetesse be az aratási szerződésbe is. A Világszabadság nem halt el végképpen,mitőlünk ftfe hogy feltámadása ne késsen sokáig. Urbán Pál a ll-es bizottság nevében." /165/ Urbán Pál e felhívása nem pusztán egy odavetett frázis. Ebben a szellemben szólalt fel éveken át, ugyanezt a követelést emlitve - az országos földmunkás kongresszusokon. Május l.-e Cegléden. A helyi lapok arról siránkoznak, hogy e nap eddig a tanulóknak és a fiatalságnak kedves napja volt, de manapság a szocialisták kisajátitották maguknak. "Ekkor szeretik beszün - , tetnl a munkát és gyűléseken, körmeneteken, vörös zászlók és szocialista jelszavak alatt tüntetnek a burzsoá ellen." A lap örömmel közli, hogy betiltották e nap megünneplését. /166/ Uj munkásegylet alakult. A mezei munkások uj munkásegyletet alakítottak a vá-
