Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 61

lyen példát:

"Szocialistáknak, szocializmusról

/A cikkíró elöljáróban primitiv módon a szocializmus eredetéről és ideológiájáról értekezik, majd Így folytatja/ - Egy kisebb gazdánál, egy középszerű béres Cegléden 3oo nap alatt 4o3 Ft-t is megkereshet. /Bértételek felsorolása./

Van tehát értelme, hogy egy ilyen béres szocialista

legyen?

Nincs! Különbség mindig lesz az emberek között.

A szocializmus csak növeli a verejtéket,

de letörölni sohasem fogja!" /161/

Felesleges lenne vitatkoznunk a minden bizonnyal rég porladó cikkíróval, de annyit megjegyzünk, hogy a papíron kihozott évi 4o3 Ft. az két és félszerese volt a valóságban fizetett országos és ceglédi átlagnak ebben az időben. /A korabeli napszámbéreket figyelembevéve - s az idős földmunkások személyes visszaemlékezése alapján, raelyszerint soha nem kapták meg teljes egészében járandóságukat!/

Szocialista népgyülés a polgármester részvételével.

Több alkalommal szóltunk Gubody polgármesterről, aki osztálya érdekeit szem előtt tartva, mindig tudta, mikor kell megtagadni vagy engedélyezni népgyülést a szocialisták számára bár a levéltári adatokból kiderült, hogy őt az alispán irányította. Az uj cselédtörvény bevezetésekor a helyi szocialisták népgyülést hívtak össze, ezt engedélyezte azzal, hogy ő is rÓ8Ztvesz, mint szónok. így azután nagy érdeklődéssel meg is tartották a gyűlést, melyen Nagy József és ürbán Pál beszélt a munkaviszonyok rendezéséről, a választójogról és a szocialisták céljairól. A helyi lapok kiemelik, hogy a munkásság szónokai "higgadtan viselkedtek" és hogy a "tulajdonhoz nem nyúlnak". E kijelentés hiven tükrözte a SZDP akkori politikai irányvonalát. A polgármester az 1898. II.tc.-t ismertette, bőven ecsetelve annak várható eredményeit, s azt, hogy "milyen terheket ró e törvény a gazdákra." /162/