Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

Kossuth alapítványra. Ar adományt, fogcsikorgatva ugyan, - de elfogadták, de nem ártik as összefüggést az ugyanakkor elmondott "lázitő beszédekkel"«

"...feltételezzük, hogy adománya őszinte volt.A hazaszeretet köti össze a magyarokat- eszébe jutott-e ez neki? Az osztálybéke a legfontosabb. Nem tudjuk összefér-e ürbán Pál néhány hatosa és a piacon elmondott lázitó beszéde?"/158/ Nagyon Jól összefért, s a válasz egyszerű: a ceglédi munkások becsülettel és tisztelettel gondolnak a szabadságharc és Kossuth szivmelegitó hagyományaira, de nem mondanak le az osztályharcről és nem hisznek az osztálybékében. Az osztályharc helyi formál ugyan nem jelentették az uralkodó rend felszámolását, de a fennálló körülmények között mégiscsak jelezték a munkások törekvéseit: szervezkedés,bérharook, sztrájkok, heves hangú agitációval egybekötött népgyülések, legális és illegális szervezeti élet.

A BM úgy véli, ha beszünteti a különböző gyűjtéseket a szocialisták között, akkor megszűnik a mozgalom is. Ennek a leleménynek ad hangot a helyi lap is:

"A rendőrség a pénzt lefoglalja. A gyűjtőt letartóztatják. így aztán hamar kámforrá válnak az álpróféták." /K9/

A helyi lapok hirt adnak a Cegléd környéki tápiőszentraártonl földmunkások zendüléséről, illetve az ügy tárgyalásáról. 79 ember felett Ítélkeztek, kik megtámadták a földbirtokosok által hozatott sztrájktörőket és magát a birtokost is félholtra verték. A nádvágás bére miatt keletkezett a konfliktus ./16o/

A helyi lapok és a mögöttük álló irányitók eredeti ötletre jutottak: tervbe vették, ha már semmiképpen sem tudják kiirtani a szocializmust a város munkásainak fejéből, akkor ők maguk veszik át "tanításukat, nevelésüket." E célból a lapokban "szemináriumot" nyitottak és e rovatban elképesztő naivságokkal a szocializmus lényegéről, úgy forgatták a szót, hogy a munkás ábránduljon ki,"téves eszméiből".Lássunk egy i-