Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

52 -az összejövetelt. Itt is megakadályozták. Végül ismét szülőhelyén Cegléden sikerült megtartani, amely város nemcsak Várkonyi szülőhelye,hanem a Független Szocialista mozgalom bölcsője is volt. A párt a gazdákat, Iparosokat és minden érdeklődőt "piros plakáton hivott meg." /138/ A ceglédi földmunkások nevében Tomcsányi József üdvözli és hívja a küldötteket a kongresszusra:

"Akármilyen nehezek is a körülmények jöjjetek csak elvtársak... hadd vegyék éBzre a nagyhatalmak is, hogy élünk éB nem ttirJUk az önkényeskedéseket.

Büszkék vagyunk rá, hogy Ceglédet tisztelték meg a kongresszus helyével. Tárt karokkal fogadunk benneteket."/139/

Ez volt a PSZP I. kongresszusa. 12o községből 239 küldött volt jelen. Nagy eredménye a mozgalomnak, hogy asszonyok és számos nemzetiségi /szerb, szlovák, román/küldött volt jelen. A helyi lapok, ha már elkerülni nem lehetett a kongresszust, legalább azzal vigasztalták magukat, hogy a párt nevéből kihagyták a "demokrata" szít.

"A Vigadó nagytermében jő magyar földmunkás alakok gyülekeztek ünneplő ruhában. Zsúfolásig telt terem. A falakon vörös feliratok: Szabadság - Egyenlőség - Testvériség -. Az egész világ munkásai egyesüljenek! - Egyetértve haladjunk a kitűzött cél felé.

Vörös szónoki tribün, felette vörös drapériával Marx és Lessalle, a két szocialista apostol arcképei..." /l4o/

Napirend:

1. / Jelentések

a. / Az iparos és fm. munkásság helyzetéről,

b. / A kisiparosok helyzetéről,

c. / A kisgazdák és kisvagyonuak helyzetéről,

2. / Az egyesülési és gyülekezési jog,

3. / A foglalkozás szerinti szervezkedés és szakegyletek alakítása,

4. / Pártállásfoglalás választások alkalmával: követendő eljárások és taktikai kérdések,