Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

F- 53 -5. / A szocializmus keletkezése Magyarországon és jelenlegi állása,

6. / A munkások, kisiparosok, és kisgazdák álláspontja a szociális reformokkal szemben,

7. / A SZDP országos vezetősége és eljárása,F3Z álláspont és elvi nyilatkozat,

8. / A FSZP vezetőség szervezése, szSvftségtanács és

párttitkárság felállításának módozatai,

9. / A FSZP lapja éB a szociális irodalom,

lo./ Hetáni indítványok.

Érdekes viták után alakultak ki a lényegesebb határozatok: /összevontan: ugyanis egyes határozatok már a februári kongresszuson is szerepeltek/

általános szavazati jog, adókedvezmények, progressiv adó, hadsereg leszerelése, bélyegilletékek eltörlése, kaució nélküli sajtószabadság, teljes gyülekezési és egyesülési szabadság, az eltoloncolás és a szabad költözést korlátozó intézkedések megszüntetése majd:

1. / a papi birtokok állami kezelésbe vétessenek és azok az összes kincstári birtokokkal 5 holdas parcellákból, utólagos haszonbér mellett fizetése haszonbérbe adassanak,

2. / a földbirtokosok loo holdon ff lüli földjei- 5 holdas haszonbérbe adás mellett parcelláztassanak,

3. / egyelőre 12 órás munkaidő,

4. / gyermekmunka eltörlése, általános iskoláztatás,

ingyen,

5. / akik cselédrendszert akarnak megvetéssel illésének,

6. / fokozatos adó bevezetése.

A választásokba belemennek saját jelöltjeikkel, akiket bármikor visszahívhatnak, ha nem hajtják végre a párt utasításait .

Megemlékeztek arról, hogy az eszme 1869-ben "lépett nazánk területére" és Frankel Leóról, aki "a hamvadó parazsat lángra szította, kit méltán nevezhetünk a csiraképes mag elve-