Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

II. "Fecseg a felszín és hallgat a mély". 1877 - 1890

- Io -A helyi lapok mint érzékeny szeizmográfok jelzik a mélyben induló mozgást. Évenkint egy-egy kis Írás jelenik meg a szocialista mozgalmaktól olyanformán, hogy - ám lássátok mik ▼annak de csak az óperencián túl, ez nálunk lehetetlen ... Efféle elképzelésük viszonylag nem is volt alap nélkUl.A gőzmalom néhány tucatnyi munkását és a kézműveseknél dolgozó mesterlegényeket egybevéve sem volt a városban számottevő Ipari munkásság. Számuk a veteránok szerint 2-3oo-ra tehető. A birtokmegoszlás, melyre akkor és később is mintegy panaceára hivatkoztak valóban nem volt túlságosan aránytalan. Néhány nagyobb birtok volt csak; a Tallásalapitvány kezelésében lévő földeket a századfordulón felparoellázták, leginkább a közepes kulákbirtokok száma volt túlsúlyban. A századvégen és 1928-ban a változatlan, mintegy 5o.ooo holdnyi terület bir. tokmegoszlása I

1 - lo kát. holdig birtokosok száma 33o2 lo - 3o " " "684

3o —loo " " " 221

loo holdon felül ■ " 14

földnélküli gazdasági cselédek " 617 /15/

# Ha a város ipari munkássága nem is volt számottevő,

volt egy egyre inkább szaporodó és öntudatosodó réteg:a földmunkásoké. Ezek egyre tűrhetetlenebbnek és fojtogatóbbnak érzik helyzetüket és életkörülményeiket s a 8o-as évek végén szervezkedni kezdtek. 1884-ben egy meglepő cikket olvashatunk a Czegléd c. lapban: A szocializmus történetéből -címmelmelyben valami brosúra alapján Ismerteti a szerző a szocializmus elveit és naiv módon próbál polemizálni vele. /16/ 1885-ben

ugyanitt a cselédek helyzetéről olvashatunk /17/,majd 3888-ban a "Munkások biztosítása" kapcsán kifejtik:

"... az anarchista és szocialista munkások nálunk meglehetősen Ismeretlenek. Az ilyen mozgalmak vezetői és hive i nagyobbára a munkásosztályból kerülnek ki és éppen ezért nem ölthetnek nálunk nagyobb méreteket..." /18/

1889-ben az éledő szocialista sejt már népgyülés