Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

III. A munkásosztály első szívdobbánasai, 1890 - 1895

11 -tartására kér engedélyt, de a rendőrkapitány /Dr. Aranyi Lajos/ elutasítja kérelmüket, mondván, hogy a rendezők nem lesznek képesek a rendet biztosítani."Olyan egyének vannak szónokként bejelentve, akik közismert szocialista izgatők."/19/E közleményben nyomtatják le először Orbán Pál nevét, aki Cegléden megszervezte a szociáldemokrata földmunkásokat és évtizedeken át harcolt a munkásság ügyéért. Neve országosan ismert lett a későbbiekben. /2o/

111./ A munkásosztály első szívdobbanásai 1690-1895.

Hogyan lett egyesek ösztönös lázadozásából, elégedtt. lenségéből szervezett, tudatos, elvi alapokon álló mozgalom ennek kiderítése lényeges feladat. Annak ellenére, hogy Írásos dokumentumok alig maradtak ránk az első időszakból,halvány hírlapi visszatükröződésekből, az országos mozgalom eseményeiből.s az öregebb munkások visszaemlékezéseiből, ha vázlatosan is, de megrajzolhatjuk az indulást, - a ceglédi munkásság első 'szívdobbanásait .

Urbán Pál és társai a Népszavát járatták, melynek elődje az Arany Trombita volt,/1869-ben Táncsics Mihály szerkesztette Sassy Árpáddal együtt./ A Népszavából figyelemmel kísérhették a mozgalom országos híreit, eseményeit, a párt álláspontját a különböző kérdésekben. A vándormunkások, vándorló mesterlegények, különösen azok, akik külországokban is jártak, s megismerkedtek a szocializmus eszméivel: terjesztették azokat mindenütt. így, tudjuk, hogy 189o-ben május 1.-én ceglédi földmunkások is résztvettek a budapesti ünnepségen. Egy helyi lap beszámolót közöl erről. /21/ A helyi lapok, mint említettük nagy figyelemmel kisérték a város munkásainak megmozdulásait. 189oben egy, a helyi felfogásra jellemző cikk igy Ír a munkások mozgalmáról: általánosságban: "A munkások egyenlőre csak a munkaidő megrövidítését kérik." A lap helyesnek tartaná a mun-