Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

Jegyzetek

- 122 -Darányi PM miniszterhez, - Várkonyi kongresszusáról. Csak az eddig ismeretlen részleteket ismertetjük. Három csoportra osztja a résztvevőket: 1./ Hírhedt agitátorok, ezek közé tartozik Tárkonyt István, aki 4o év körüli /44 éves/ ceglédi származású ember, aki fiatalkorát itteni gazdáknál, mint oseléd töltötte el, kb. 2o évvel ezelőtt /1876/ szüleiről maradt csekély vagyonnal lőkereskedő lett, s aint ilyen Budapestre került. Ott mint lőkereskedő, szemét és póstai szállító hirtelen meggazdagodott s most tőkepénzéből és házainak jövedelméből él. Mióta Budapesten lakik, állítólag magántanárok vezetése alatt tanul, s állítólag érettségit is tett. Meglátszik rajta valamilyen szocialista tudás befolyása, látszólag,mint ezen eszmének hatása alatt álló fanatikus lép fel... 0 a legveszedelmesebb agitátor.

2. csoport: A Caanád, Csongrád, Békésből érkezett unitárius, baptista, nazarénus küldöttek. Bzek fanatikusok, kik között egésztelkes gazdák is vannak.

3. csoport: A szerepelni vágyó, tudákos kisgazdák és tlszteséges munkások,akik sanyarú helyzetükről panaszkodtak.

Tárkony! szervező és vezető képességeiről tanúskodik, hogy csendben ment a kongresszus, ő irányította az egészet, előre tolt elnökök által, még a szónokok beszédét is ő irta meg, mit azok felolvastak .

Mikor Szántó Kovácsnak akartak gyüj-4