Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

Jegyzetek

- 123 -tenl, - kérésemre - levették a napirendről a gyűjtést.

Kb. 2 éve /1894/, hogy vároeaink ■unkásai között egy bizonyon fm. mozgalom vált észlelhetővé és másfél éve járnak tde budapesti agitátorok. Szociális kérdések és bajok ugyanígy vanapk Cegléden, mint az ország más vidékén. A mi munkásnépünk azonban mindent eltűr. - Hajd elmondta, hogy a feles dohányosok milyen kisemmlzésben részesülnek a "felezéskor" - "ezek az okok hajtják a munkásnépet a szocialisták táborába."

Gübody polgármester CLt.Közig.Ilii. 97/897. Ugyanitt szerepel Darányi bizalmas leirata, melyben arra utasítja a helyi hatóságok vezetőit, hogy ne a munkások által kijelölt munkásvezérekkel tárgyaljanak, minden ügyben, hanem magtik válasszák ki esetenként a partnert, hpgy a munkásvezérekben való néphitet megingassák és ellenük bizalmatlanságot keltsenek. CLt. 9904/897.

Ismét csak Darányi bizalmas utasításában azt ajánlja a ezoc .mozgalmak preventiv módszereiről, hogy a földmunkásság kisebb-nagyobb panaszaival eoronkivül foglalkozzanak a helyi hatóságokjna*jenek ki az útjavításokhoz, beszélgesenek a munkásokkal a hálást, élelmezési problémákról, különösen az idegen vidékről jött munkásokkal foglalkozzanak.Persze a többi társadalmi osztállyal szemben nem kell a munkásságnak kiváltságos helyzetet teremteni." CLt. 9552/897.