Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

I. Egy elkésett reformer Cegléden: Táncsics Mihály

gyünk. Támadja Ausztriát és a magyar arisztokráciát. /6/

A IV. levélben /1876. aug. 6/ vázolja, hogy miként "süllyedt" nemzetünk ilyen mélyre: támadja a közös hadsereget, Ausztria vámpolitikáját, iparunk gyarmati helyzetét, az elnémetesitést. /7/

Az V. levélben /1876. aug. 16/ a fenti helyzetmegoldásával foglalkozik. Elmondja, hogy 1848 éta melengeti és érleli kifejtendő eszméit, s ha végrehajtják azokat "nemcsak hazánkat emeli fokonként a dicsőség magas fokára, hanem erkölcsileg egy uj világot teremt..." Cegléd népétől várja a példamutatást. /8/

A VI. levélben 12. pontban fejti ki elképzeléseit. /1876. aug. 2o/ E javaslatok lényegében egy primitiv, patriarchális kommunizmus ideálképét vetítik az olvasó elé, szervezeti formát pedig egy Segitőegylet és egy Vasárnapi iskola képében képzeli el. A Segitőegylet filléres alapon összegyűlő tőkéiből 4^-08 kamatra pénzt adna minden rászorulónak. A Vasárnapi iskola pedig a nép gyülekezete lenne, ahol minden dolgot, mely fontos a hit és pártok által meg nem osztott egységes közösség érdekében megtárgyalna. Ha sikerülne terve:

"A különféle képimunkások, földművesek millióinak elmondhatni: Tied az ország, a hatalom, a dicsőség,mig e föld sarkaiban mozog és rajta emberek élnek..." /9/

A VII. levélben /1876. dec. 8/ elmondja, hogy csak hónapok múltán volt alkalma folytatni leveleit, rajta kivül álló okokból. E levélben Cegléd nevének etimológiáját közli, melyet a Szeglet szóból igyekszik levezetni, /lo/ /Névanalógián alapuló, romantikus elképzelés/

A VIII. levélben /1877. Jan. 5/ a fölött panaszkodik, hogy nem érkezett válasz elhangzott javaslataira. Újból öt ".efoglalja az elmondottakat és ismételten kéri a polgárokat hogy akarják meggalósitani elképzeléseit, ő maga a ceglédi leveleket ajánlja fel az iskola alapjául:

"Nyomassátok ki, áruljátok el. Ha csekélyis a