Nagy Dezső: Cegléd - Pest megyei tájak 2. (Budapest, 1959)
Cegléd történetéből
tésének, 1763-ban egy „különálló kőtornyot is építettek”. Száz évvel a török megszállás után 1783-ban a város lélekszáma 7426 volt. Éz időtől számítva 1920-ig a refor mátusok száma megnégyszereződött , a katolikusoké pedig megkilencszere ződött. II. József újító rendeletéi új helyzetet teremtettek Cegléd gazdasági és szellemi életében is. A feloszlatott Klarissza rend vagyonát 1782-ben a Vallás és Tanulmányi Alap kapta a földesúri jogokkal együtt és így minden ügykezelést a Pozsonyban székelő Helytartótanács gyakorolt. 11. József 1784-ben sváb telepeseket hozott a város határába, de ezek az első telepesek vérhas következtében mind elpusztultak. Az 1785-ben küldött új telepeseket a város lakossága látja el élelemmel és ingyen kaptak birtokot, házhelyet, lovat, kocsit, minden felszerelést. Ezen felül felmentették őket 10 évig minden robot és közteher alól. A francia forradalmat követő napóleoni hadjárat után 1812—13. évben hatalmas hadiadóval és a rokkantak segélyezésével terhelték meg a város lakosságát. A katonaság elhelyezése is nehézséget okoz,ott a lakosság házaiban, ezért már 1792-ben közös kvártélyt létesítettek. A békés fejlődést 1831-ben a kolerajárvány. 1834. május 24-én pedig nagy tűzvész akadályozta meg. Mindkét esemény igen érzékenyen sújtotta a várost . A kolera sok áldozatot követelt, a tűzvész pedig elpusztította a város egy részét 125 lakóházzal és a ref. templomot is. A leégefFtemplom helyett már 1835-ben megkezdték a kéttornyú templom építését. A temlom terveit a klasszicista építészet nagy tervezője, Iliid József készítette. Építése 1870-ig tartott, amikor hosszabb szünet állott be, míg végül Balázs Ernő tervei szerint az 1895—96. években teljesen befejezték. A fejlődés során Cegléd mezővárosából 1840. október 29-én rendezett tanácsú város lett. Ez a körülmény újabb nehézségeket támasztott. Sok baj volt ugyanis a beköltözött nemesekkel, akik nemességüket nem igazolták, de adót sem fizettek. A nemesek kérték ügyeik rendezését a megyétől 1840-ben, de erre nem került már sor, mert 1848-ban a felvilágosult irányzat Kossuth vezetésével, eltörölte a nemesi kiváltságokat : jogban és kötelességben csak egyenlő honpolgárokat ismert el.