Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 56 -léóLi dolgoEÓlaiak.L«irJa a népbiztosok érkezését és fogadását majd igy fejezi be beszámolóját<

"Amikor azután a lakosság 5 hónapi aártlromsága után a vörös katonák a csehek ellenállását megtörve benyomultak Kassára,a történetírók sem örökíthették meg másként ezt a nagyszerű órát,amikor a selyemruhás kaszai nők,a kartonruhás proletárasszonyok és lányok valósággal leosókolták lovaikról és ágyúikról az ut porától belepett haroosokat..."llo/

Megszűnt a városparancsnokság

A ceglédi városparancsnokság, amely a május 2-i emlékezetes ,forró napokban átvette a város nyugalma és rendje feletti őrködés felelősségteljes munkáját, 71.13-án befejezte működését és minthogy a rend teljesen helyreállott és már a munkás-katona és földmüvestanáos a rendelkezésre álló fegyveres munkáaokkal fenn tudta tartani a város proletárrendjét, - teljesen megszűnt. Az általa eddig intézett ügyek ettől kezdve ismét a ®,IB. hatásköréhe tartoztak /ill/.

A sorozásokról.

Miután Júniusban elrendelték az általános véd- és hadkötelezettséget,a ceglédi MT is elrendelte a sorozást,amelyet a Gubody-kerti Vigadóban tartottak meg.Sokan álltak a scrczóorvoa elé, még rokkant katonák is, akik kijelentették, hogy nekik nincs semmi bajuk.De sajnálattal értesülünk arról is,hogy voltak a szakszervezetekben,akik nem tudták,"vagy ostoba,szégyenteljes gyávaságból nem akarják tudni,mi az ő kötelességük, saját uralmukkal szemben. Tévednek azonban, akik azt hiszik, hogy kibújhatnak a kötelezettség alól és mások vérezzenek helyettük." /112/