Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 57 -Ceglédiéit * távolabbi frontokon

A Ceglédi vörös katonák egyrésze a csongrádi hídfőnél teljesített ssolgálatot,de a távolság és a hullámzó frontvonalak ellenére állandó kapcsolatban voltak az otthoniakkal. A Népakarat majd minden számában közöl Üdvözleteket a katonáktól, hozzátartozóik részére.Mikor a városba érkezik sikeres helytállásuk hire, örömmel töltötte el a helybelieket, S mikor meglátogatta éket a csongrádi front szakaszon régi ismerésük Dovesák népbiztos,azt kérték télé, Plutzer Márton és Nyújtó Ferenc szavaival, hogy küldjön oda még néhány Jó vasast, segítségnek, /115/

Visszavonulás

Julius elsé napjaiban a Népakarat tudomására hozza a város dolgozóinak,hogy a Vörös Hadsereg visszavonul az antant által megállapított határokig.ügy vélik azonban,hogy ez csak átmeneti visszavonulás lesz, mert rövid ldé múlva,ha az antant proletáriátusa is forradalmasodul fog, megváltozik a helyzet,

Azonban, mint közismert, - nem igy történt.

9. A knnrannlRták és a párt szerepe Cegléden.

Az egyesült párt helyi szervezetének nehéz dolga volt.A nehézségek abból adódtak,hogy hiányzott a Jól szervezett ipari munkásság - a város agrár Jellege miatt - amelyre a párt felépíthette volna osztályharcos szervezeteit. A munkásmozgalom a városban,a proletárdiktatúráig gyermekcipőkben járt.Ilagyományként csak a földmunkás mozgalmakat lehet említeni ./1897-ben a ceglédi születésű Várkonyi István a város-