Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

Bevezető és források

századvégi agrárszocialista földmunkáamozgalom Terére lett,s 1897-ben a ceglédi földmunkáskongresssuson határozatba hozta a nagybirtokok felosztását.

Ceglédi Tolt Urbán Pál földmunkás is,akit a századvégi agrámorgaImáktól kezdve a Tanácsköztársaság bukásáig mindig megtalálunk a haladásért küzdők soraiban.

S haladé hagyományok alapján érthető,hogy a szooializmns eszméi termékeny talajba jutottak Cegléden a Tanácsköztársaság idején.

A Tanácsköztársaság helytörténetére vonatkozó leggazdagabb anyagot a népakarat cimü,/l/ 1919 márclueától-aug. -ig megjelenő helyi lapban találtuk. Feldolgozásukban főleg erre támaszkodtunk,minthogy a városi tanács jegyzőkönyveit ebben az időszakban nem vezették,s a Munkás Tanáos jegyzőkönyvei sem kerültek elő. Haszonnal néztük át a Párttörténeti Intézet /PTI/ Archívumában Őrzött iratanyagokat /Cegléd polgármesteri iratokat,a kommunista perek anyagát,bár ezeket kellő kritikával kellett forgatni, mert az ellenforradalom bírósági jegyzőkönyvei és tanúvallomásai nem tükrözik kellőképpen az igazságot./ Átnéztük a Legujabbkori Történeti Muzeum 1919-es fényképanyagát.valamint a Ceglédi Városi Levéltár e korszakra vonatkozó egyéb iratait és tanácsi jegyzőkönyveit, a Tanácshatalom előtti és utáni időkből. Segítséget jelentettek számunkra a még élő 19-ee elvtársak adatai, visszaemlékezései.Felhasználtuk még a oeglédi monográfia egyes adatait. /2/