Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

I. A ceglédi Tanácshatalom előzményei, 1914 - 1918

- 5 -I. A ceglédi Tanácshatalom előzményei. 1914-18.

Cegléden, az Alföld e nagykiterJedésü paraeztváxosában az első világháború kitörésekor elszórt tanyákon és ur ad aimak ben éltek a föld robotoeal, a város belterületén pedig a nagy gazdák,Iparosok, továbbá az uralkodó osztályhata - lom képviselői és tisztviselői éltek. Az agrárszooialista mozgalmak a kemény elnyomó Intézkedések következtében leha - nyatlottak, a helyi újságok az uralkodó osztály kezében már nem képviselték az egykori Kossuth párt ellenzéki szellemét. A városban gyáripar, s Így szervezett munkásság nem volt. A néhány malom és téglagyár időszaki paraszt munkásokkal dolgozott .A város ügyeit a szűk burzsoá klikk irányítottam tanácsban politikai pecsenyéjüket sütögető ügyvédek, virilis kulákgazdák ültek,akik az elnyomószervek segítségével tűzzel vassal fenntartották a feudálkapitalista állapotokat. A néhány szervezett földmunkás, legális lehetőségek hiányában, egymásról alig tudva, nem volt képes irányítani az ellenzéki közhangulatot.

A mozgósítás hirére a tájékozatlan és félrevezetett politikailag iskolázatlan nép az első napokban még örömmel üdvözölte a háború megindulását.A helyi lapok "Cegléd","Ceglédi Újság", "Ceglédi Közlöny" örömrivalgással imák az első hadbavomlók elutazásáról.

A polgárság és a lakosság vagyonosabb része, de a háború borzalmait és megpróbáltatásait saját bőrén még nem tapasztalt szegénység is»támogatta kezdetben a megindult háborút. Gyüjtések,aranyat-vasért mozgalom, téli kötött-holmik a katonáknak stb. mozgalmak Jelzik ezt.

Rövidesen polgárőrség is alakul egy gimnáziumi tanár vezérlete alatt .A polgárőrök a laktanyákban elhelyezett több ezer főnyi szerb hadifoglyok őrzését vállalták. A foglyok el-