Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

Bevezető és források

- 3 -CEGLÉD A TANÁCSKÖZTÁB SASÁG IDEJÉN

Bevezető és források

Cegléd története méltán büszkélkedik országos jelentőségű báládé ée forradalmi eseményekkel. Lakossága, különösen alsóbb osztályai, beosülettel kivették részüket a magyar történelem folyamán a haladásért folytatott harcokból. lem ▼életlen.hogy Dóssá paraszt hadai a Bákoei rétekről elindulva itt ütötték fel fóhadiszállásukat. A ceglédi piactéren mondta el Dózsa György nevezetes beszédét, s a parasztseregbe beálló számos oeglédi jobbágy mellett innen került ki Dózsa harcának ideológusa, s egyben legjelentősebb elvesére, a legendás hirü "nagybotu" Mészáros Lőrinc, oeglédi plébános. Nem véletlen az sem,hogy a nagyságos fejedelem seregeiben is ott találjak a ceglédi jobbágyokat, s a kuruc seregek bizton számíthattak a ceglédi utánpótlásra.

Az 1848-as szabadságharo lánglelkü vesére Kossuth Lajos Cegléden kezdte meg nagysikerű toborzó-utját, melynek nyomán jött létre a magyar honvéd hadsereg. Beszédének kssdőszavai márványba vésve őrzik örök emlékezetét, a bajban a nép segítségét kérő népvezérneki "Hozzád jövék el derék magyar nép, elárult hazám reménye, vára, oszlopa."

Késő öregségében, a fővárosból kiüldözve, Cegléden élt és alkotott 1876-77-ben a magyar munkásság első szószólója t Tánosies Mihály.

Itt ringatták bölcsőjét Tárkony! Istvánnak, akjLa