Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 27 -Bégükben passzívak maradtak,nig a kulák gazdák az adminisztratiT Intézkedések ellenhatáeakópen ellenforradalmi tevékeny séget tanositottak és szabotáltak.Bizonyíték erre a forradalmi törvényszék számos Ítélete a zöld-rozs aratók ellen. Természetesen számos helyes intézkedés ie született és többé-kevéebé a mezógazdasági termelés folyamatosságát is sikerült biztositani/ha máskép nem,mankakényszerrel/,de a vívmányok - nem kárpótolták a parasztságot a földosztás elmaradásáért.

Kár április 6-án a kisgazdák felé megnyugtatásul közlik a Kormányzó Tanáos rendeletét, hogy a "föld a dolgozóké, a klsblrtok magántulajdon marad." /47/

Május végén ismételten a gazdák egyrészének ellenséges magatartásáról értesülünk: Több gazdát elítéltek zöldrozs idóelőtti learatásáért. Azt Írják ezzel kapcsolatban, hogy "a kléheztetés nem szokott sikertelen fegyver lenni az ellenség kezében,de a nehézségek átmenetiek,lelkünk iránytűje ne a husoefazék legyen." /48/

A mezógazdaság segítése céljából húszmillió koronát szavaztak meg a Fest megyei kisgazdák részére támogatásul. Aratás után kamatmentesen visszafizethették. Fejenként a segély értéke lo-2o.ooo korona volt. Az állatállomány növelését is kitűzték célul.A tervek közé tartozott a kőtelező állatbiztosítás, s a mesterséges takarmány előállítása /49/.

Az aratási munkabérek ez évben ősziből és tavasziakból minden 3. kereszt megfelelő szalmával és polyyával együtt az aratóké,akik egyéb kedvezményeket is kaptak./5o/

Egyébként Pest megyében egymillió holdat szocializáltak a nagybirtokokból. /5l/

A helyi MT rendeletét, mely a mezőgazdasági munkák elvégzését meggyorsító kötelező munkakényszert tartalmazta, többen "különböző trükkökkel megpróbálják kijátszani." /Protekció, orvosi igazolvány/ A lap azt Írja, hogy résen lesz-