Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)
III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig
- 28 -nek. /52/ o./ Városi szükaégpénzek. A direktórium a nyomásátó aprópénz hiány enyhitéséT re junius elején szükaégpénzek kihoosájtását határozta el. A címletek l-5-lo koronások voltak.! teljes fedezetet a Ceglédi Takarékpénztár Egyesületnél letétbe helyezte a város. A pénzek elfogadása mindenkire nézve kötelezd volt,aki vonakodott elfogadni, forradalmi törvényszék elé került. A népakarat szerint aprópénz razziákat kellene tartani és az elzárt, visszatartott kispénzeket ilymódon eldkeriteni. /53/ 5. A város élelmezési helyzete. A Tanácshatalom elleni ellenforradalmi jellegű szervezkedések egyik oka a város nehéz közellátási helyzetében keresendd. Előző fejezeteinkben szóltunk arról,hogy ez a nehéz helyzet nem a proletárdiktatúra kikiáltásával kezdddött, hanem már a világháború elsd napjaival megindult JL Tanácshatalom az elbukott háború osddtömegével együtt örökölte az élelmiszerellátás nehézségeit. A háború alatt kifosztott ország,s benne a mezőgazdasági jellegű Cegléd városa is nyögte az események következtében felduzzadt ellátatlanok tömegeinek jelenlétét. A Tanácshasalom idején itt székelt a városban az I. hadtest és a Nemzetközi Vörös Ezred. Ehhez hozzájött még később a románok által megszállt területekről ide9zSn4.dk sokasága .Ez időben az ellátatlanok száma mintegy 2o.ooo. A mezőgazdasági termelés nehézségeiről és a parasztság szabotázsairól már szóltunk. Ebben a nehéz helyzetben kellett a MF-nek megnyugtató intézkedéseket hozni.Ez,a körülmények között nem