Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 23 -Annál nagyobb büntetést, minthogy a közszerepléstől eltiltják, összes vezető pozíciójától megfosztják, senki sem szabhatott volna ki számára." /ál/

o./ A Munkásgárda. /Vöröagárda/

A Tanácahatalom a rendőrség és osendőrség helyett alskltotta meg a Vörös őrséget /Cegléden Hunkásgárda/.Ennek a gárdának a feladata a rend fenntartása és az ellenforradalmárok elleni harc lett volna. Ezeknek a feladatoknak azonban nem tadott teljes mértékben eleget tenni.Ebben közrejátszott hogy tagjai közül sokan elméletileg iskolázatlanok voltak, a munkás gárdában Való helyi szereplést jó alkalomnak tartották a hadseregbe való bevonulás helyett. A fennálló rend sem ennek a gárdának az érdeme,- feltevésünk szerint- hanem a vá - rosban tartózkodó jelentős katonai erőknek talajdonitható.Az ellenforradalmi megnyilvánulásokkal szemben való erélyes féllépésükről pedig nincsen tudomásunk,holott a júniusi asszony lázadások során kínálkozott volna erre mód és alkalom.

Május elején Lévai városparancsnok bejelentette, hogy a gárdára komoly feladatok várnak: rövidesen bevetik őket a harcokba. Addig is az éjjeli őrjáratban használják fel őket,amit a gárda tagjai lelkesedéssel vettek tudomásul./42/ Ezek ellen tiltakoztak a ífT emlékezetes ülésén,mert sajnálatos módon törvénytelen rekvirálásokra is felhasználták az őrjáratokat.

A munkásgárda életéről is megtudunk egyet-mástí A tagok esténkint a városháza udvarán gyülekeznek, itt veszik át a fegyvereket és indulnak éjjeli őrjáratba. Akik készültségben vannak,azok krajeáros máriást játszanak,de az IB egyik tagja közli,hogy ezután előadásokat tartanak a kártyázás ki-