Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)
III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig
- 24 -záráaára. AîA Májas Tág* felé a helyi szakszervezetek öezazövetsá(1 Olása határosatot hozott, hogy minden szakszervezeti tag agyban tagja lass a aaakásgárdának la. Bsinar «Irtárt ismertatta a helysetet előttük ás kijelentette ,hogy miután a Cagládsm állomásosott Vörös Őrség taljas egészében harctárl ssalgálatra rónait, izmát meg kell matatni, hogy "forradalmi tűz*ág a helyi proletárokbanU. nők lelkesen ajánlkoztak,hogy betöltik a férfiak helyét as üzemekben, hogy azok őrködhessenek ."A munkások - öntudatuk jellemzője - nagy számmal Jelentkeztek.” /44/ t»Z A hfiji A helyi taaáoahatalos fontoe ezerre rolt a helyi lap a népakarat,mely a polgári lapok megszűnése után keletkezett 1919 sárolus végén, üzen keresztül a 0 formálhatta,irányíthatta a helyi kOzráleményt. A lap meg le felelt e feladatának. Előbb a Szocialista, majd az Egyesült Munkáspárt hivatalos lapjaként Jelent meg. Ez a lap teljesen eltért helyi viszonylatban az addig ismert polgári lapoktól minden vonatkozásban. /A5/ Mig az eddigi lapokban hiába keressük a dolgozó rétegek hangját és problémáit,a velük való törődést, wi érthető,mert nem a műnkásóknak és szegényparaaztoknak Írták a lapokat, hanem a városi"cíviseknek",-addig a népakarat következetesen képviselője lesz az addig félretolt társadalmi rétegeknek. Meglepő a változás stílusban, hangban, a mindennapi problémák operativ megoldási kísérletében. Távlataiban is egy vajadé,de egészséges,uj társadalmi rend igénye Jelentkezik e lap Írásaiban. Dinamika, frissesség,s ha nyers modorban is,de igazságos ,részrehajlás nélküli humanizmus cseng ki a lap Írásaiból .íróinak látószöge átfogja a város minden problémáját és