Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- U -légUgyl népbiztos,aki igen közkedvelt volt a földmunkások körében, a nagy beszédet mondott, melyben a Tolt uraikodóoaztály bűneÍréi és a háború gyötrelmeir51 beszélt:

"Amíg béke ne* lesz a világon, e a proletariátus el ne* söpöri mindenütt a kapitalizmust, addig mi sem tehetünk mást,mint ledönteni,lerombolni, elsöpörni a földesinéről ezt a beteg,rohadt rendszert, minden emlékével együtt,"/23/

Sz a népgyülés volt a választás bevezetője. A választók méltósággal,fegyelmezetten vonultak fel,a választották meg a küldötteket, /frévsort lásd 2. sz. fkp./ A munkások szakmánkint vonultak fel. A nők életükben először szavaztak. A városháza nagytermében a szakszervezetekhez nem tartozók szavaztakjl bizottság lojális volttlgy leszavazhattak a hatökrös gazdák is, de voltak többszörös háztulajdonosok és 7o- 8o holdas birtokosok is. Mind leszavaztak a hivatalos listára - amely nagy többséggel győzött - lo.ooo szavazatot adtak le. /24/

A 72 jelölt mind kipróbált munkás és paraezt-harcos volt, e egyben biztosítéka annak, hogy a régi, bürokratikus közigazgatási apparátust félreállítva,maradéktalanul végrehajtják - a dolgozó nép érdekeit szem előtt tartva - a Kor - mányzó Tanács rendeletéit, utasításait /25/.

Toltak azonban, akik Hyieztor elvtárs beszéde alatt zavart szerettek volna kelteni: ezek hangos cigányzene mellett a nagyvendéglőben verték a 52 lapu bibliát. Kéhány vöröekatona odaindult, e láttákra riadtan ugráltak föl a zavart -kelt ők. "Már érezték a kezükben a Beprőt, amivel Kecskeméten a kártyások léhütő hadával megizleltették a munkát," /26/ A vöröskatonák azonban csak mosolyogtak és barátságosan felszólították a mulatozókat, hogy jöjjenek és hallgassanak & is néhány okoe szőt.S a nagyobb vidámság kedvéért cigányzenével kísérték be őket a gyűlés kellős közepébe.