Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 15 -A választás tehát lezajlott,a munkások listája győzött . Megkezdődhetett a tanácsszervek sok nehézséget és buktatót hozó mindennapi munkája.

3. k Tanácsköztársaság helyi intézményei. ftt|/ »yikáatanáoa és direktórium.

k Munkástanács vezetői a marxista elvek szellemében első Intézkedéseikkel igyekeztek szétzúzni a megbukott rendszer közigazgatási apparátusát és kiépítették a proletárdiktatúra intézményeit. Természetesen, egyes megbízhatónak vélt adminisztratív szakembereket átvették az uj apparátusba,akik megfelelő ellenőrzéssel tovább végezhették munkájukat.Apr.17 -én megválasztották a megyei küldötteket, a MT ülésén. /3. az. fkp./ Kinevezték a termelési bizottságokat, melyek feladata volt az államosítás lebonyolítása, a egyben a működő üzemek aunkásellenörzése. A vas- és fémmunkások előterjesztésére tárgyaltak egy vasipari nagyüzem felállításáról .Az IB egyik tagja indítványozta, hogy akiket a forradalmi törvényszék elitéit,állásukból is távolításnak el. Ez a javaslat is a munkáshatalom erősítését és védelmét szolgálta, b Így egyhangúlag elfogadták.

Az államosítás ügyében a házak, a szállodák, a téglagyár és a mozik igazgatására termelési biztosokat neveztek

ki.

A könyvtárak államosítása is szóba került, ennek végrehajtására Habony és Sárkány József /27/eÍvtársakat bízták meg. Egyben fölállították a művelődési osztályt a W kebelében,melynek feladata a proletárszenem torjesztése./Ezek munkájáról a kulturális fejezetben számolunk be réezletesebben/.