Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 13 -jelenti a Muniáa-Paraart-Katonatanács megalakulását /továbbiakban IO/ .Barasztküldötteknek a dolgozó parasztokat fogják megválasztani, "akik véres verejtékkel túrják ott künn a földet," Bejelentette a Forradalmi törvényszék megalakítását 1st "akit ide jelölnek,annak legyen érés szive és erős akarattal szerezzen érvényt a rendeleteknek, tekintet nélkül orra, hogy közülünk való, vagy ellenség sérti meg e rendeleteket."

Helyesen értékelték é történelmi fordulatot mikor igy Írnak a MT alakulógyülésérőlí

"Megalakult a KT, ott ahol eddig zsiroa virilisekültek és a burzsoák tartották összejöveteleiket. Ma ebből a gyülevéaz hadból csak emlék maradt,és azokon a padokon, ahol eddig mindenkor a tóke féltékeny órei sebezték meg a jogtalan munkásnépet, ma a jogaival éló, kötelességet, munkát, emberi érzéseket ismeró emberek hoztak olyan határozatokat, amelyek egyedül és kizárólag a dolgozók,..létérdekét vannak hivatva megóvni.Csak az élhet,aki dolgozik,csak az kapjon kenyeret,aki munkát ad." /2l/

A direktórium egy elnököt,két másodelnököt, tíztagú intézőbizottságot választott,egyben küldötteket az abonyi és nagykátai járások tanácsaiba /22/. /Lásd 3-4 fkp./

2. Választás Cegléden.

Már április első napjaiban alkalmuk volt a város dolgozóinak véleményt nyilvánítani a munkáshatalom mellett. A város felnőtt lakossága szavazott a hivatalos 1 stára, melyen 72 jelölt volt,mind kipróbált munkásharoos. A választás előtt lelkes hangulatú népgyülés volt a városháza előtt.írre az alkalomra eljött a fővárosból Hyisztor György földmüve-