Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden - Ceglédi füzetek 7. (Budapest, 1959)

III. A Tanácsköztársaság időszaka Cegléden, 1919. III. 10 - VIII. #-ig

- 12

III. A TanáosköztárBaaág időszaka Cegléden.l919.TII.lo-TIII.2.

A t«nár«hatalom létrejgtte.

A Munkás- Paraszt- Katonatanácsok januártól kezdve, annyira megerősödtek,hogy mikor a Nemzeti Tanács legközelebbi ülésén,1919.III.lo-én megjelentek,mint a Néptanács képviselői,a város Ügyeinek intézését is kezükbe vették,a Nemzeti Tanács polgári vezetőinek nem maradt más választása,mint tudomásul venni a kialakult helyzetet.Tehát Cegléden a tényleges hatalom már március lo.-én átment a Néptanáos tagjai, vagyis a munkásság képviselőinek kezébe. Ezek az elvtársak: Urbán Pál,Reiner Albert,Szálkái István, Zsadon Miklós és mások voltak.Ez az ülés volt egyben a Néptanáce első ülése is. /18/.

Az ülésen mindjárt határozott intézkedéseket hoztak. A szociáldemokrata párt helyi földmunkás szakosztályának átengedték a régi járásbíróság épületét.Az alispántól az egész megyére kiterjedő rekvirálás kiterjesztését kérik. Az ellátatlanok számát ekkor kb. 2o.ooo főre becsülik. /19/

Néhány nap múlva, márciuB 21-én a munkáshatalom helyi vezetői megalakitják a direktóriumot»melynek tagjai:Reiner Albert,fenyves Imre, Mátyás József, Göbölyös Pál és Horváth Perene.

A Népakarat első számai április első napjaiban jelentek meg. Az első számban bejelentik, hogy a helyi polgári ujságoksA Ceglédi Újság,Czegléd és a Ceglédi Közlöny megszűntek, helyettük a Népakarat jelenik meg hetenkint háromszor: vasárnap - kedden - pénteken.

Április 6-án Reiner párttitkár hivatalosan is be-