Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
83 1948-tól 1953-ig a Pest megyei Pártbizottság aktívája, ezt követően a Munkaügyi Minisztériumban dolgozott. Elvégezte a Pedagógiai Főiskolát, tanári diplomát szerzett. 1953 után is aktívan részt vett a helyi pártszervezet munkájában, évekig tagja volt a pártvezetőségnek, tanácstagnak is megválasztották. Munkásmozgalmi tevékenységét 1932-től, párttagságát 1935-től ismerték el. RAGOZÖCZKI JÁNOS Budapest, 1905—1945 Lakatos, már ifjúmunkásként bekapcsolódott az illegális KMP monori csoportjának munkájába, részt vett az illegális összejöveteleken, illegális sajtótermékeket teijesztett, gyűjtött a Vörös Segély részére. 1932-ben H. Kovács János kommunista sejtjének tagjaként őt is letartóztatták és hat hónapra ítélték. 1933-ban újra letartóztatták, majd szabadulása után sokáig rendőri megfigyelés alatt állt. 1944-ben internálták, de novemberben már ott találjuk az MKP monori szervezetének alapító tagjai között. Korai halálában az üldözések, az elszenvedett bántalmazások és a sok nélkülözés nagy szerepet játszott. RAICS ISTVÁN Budapest, 1890—1965 Gyalus, 1907-ben belépett a Vasas Szakszervezetekbe. A Tanácsköztársaság idején Kun Béla személyes őrségének tagja volt, majd a belügyi népbiztosság politikai nyomozójaként tevékenykedett. A Tanácsköztársaság leverése után eljárás indult ellene. 1921-től 1926-ig, majd 1936-tól a felszabadulásig a Vasas Szakszervezetben szervező bizottsági tag. A Szociáldemokrata Pártnak is tagja volt. Munkahelyein szakszervezeti bizalmi és főbizalmi. Részt vett a szakszervezetből kivált Vas- és Rézesztergályosok szakegyletének munkájában. Ezért társaival együtt kizárták az MSZDP-ből. Amikor a szakszervezetbe visszatértek, újból megerősítették Raics István párttagságát is. A felszabadulás után földosztási megbízott Debrecenben, majd üzemi bizottsági elnök. Az ellenforradalom után a Vasipari Kutató Intézetben, majd a Szerszámgépfejlesztő Intézetben dolgozott Halásztelken, innen ment nyugdíjba. Párttagságát és munkásmozgalmi múltját 1935-től ismerték el. REINER ALBERT Monospetri, 1890—1931 Szabó. 1918-ban került Ceglédre, ahol bekapcsolódott a szociáldemokrata párt életébe és hamarosan a helyi szervezet szellemi irányítója lett. Az 1918. november 1-én alakult ceglédi Nemzeti Tanácsban Urbán Pál mellett ő képviselte a munkásságot, s az MSZDP helyi szervezetének titkárává is megválasztották.
