Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
84 A Tanácsköztársaság kikiáltása után az egyesült munkáspárt titkára maradt. Segítette a Direktórium munkáját, tagja lett a megyei Munkástanácsnak. Mindvégig szilárdan kitartott a proletárdiktatúra ügye mellett, szerepe volt az abonyi ellenforradalmi megmozdulás leverésében is. A Tanácsköztársaság megdöntése után a város többi vezetőjével együtt elfogták és 1920-ban 15 évi fegyházra ítélték. Fogolycsere révén 1921-ben kiszabadult, de nem a Szovjetunióba, hanem feleségével együtt Danzigban telepedett le. További sorsáról keveset tudunk, feltehetőleg 1931-ben halt meg. RÉVAY KÁLMÁN Dunaharaszti, 1911—1950 Hivatásos katonatiszt, elvégezte a Ludovika Akadémiát. 1934-ben avatták katonatisztté. Különböző helyőrségekben szolgált. A II. világháború éveiben Szabadkán teljesített szolgálatot. Itt közelről tapasztalta, s mélyen elítélte a fasiszták újvidéki vérengzését. A német megszállás után nem akart tovább tagja lenni a hadsereg tisztikarának és nyugdíjaztatását kérte. 1944 szeptember végén eleget tettek kérésének. Visszautazott Budapestre. A nyilas hatalomátvétel után kapcsolatba került a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságával és részt vett a katonai Vezérkar munkájában. A műszaki csoport irányítását vállalta el, mely a fasiszták által megsemmisítésre ítélt objektumok megmentésének tervét dolgozta ki. Révay Kálmán kapcsolatban volt a Kommunista Párt Katonai Bizottságával, melyet Pálffy György vezetett. A katonai Vezérkar összejövetelén 1944. november 22-én a nyilasok rajtaütöttek, s őt is elfogták. A katonai törvényszék december 8-án Révayt 10 évi fogházra ítélte. Sopronkőhidára vitték, majd Németországba hurcolták. A sopronkőhidai börtönben szoros kapcsolatba került Rajk Lászlóval és más letartóztatott kommunista vezetővel. 1945 augusztusában érkezett haza Budapestre. Tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak. Rajk László és Markos György voltak az ajánlói. Kérésének eleget téve pártiskolára küldték. Ennek elvégzése után a honvédelmi miniszter számysegédje lett. 1947-ben szervezője és egyben parancsnoka lett a Honvéd Kossuth Akadémiának, a felszabadult ország első tiszt- és tiszthelyettesképző iskolájának. A tisztképzés jó megszervezéséért, az elért sikereiért 1948 elején vezérőrnaggyá léptették elő. 1949-ben a tisztképzést átszervezték, Révayt a páncélos csapatok szemlélőjévé nevezték ki. 1950-ben a törvénysértések áldozata lett. ROHACSEK ISTVÁN Torda, 1918-1974 Szakképzett mezőgazdász. 1932-től 1937-ig tagja volt Zsombolyán (Románia) a szociädemokrata párt helyi szervezetének. 1940-ben Magyarországra költözött. A Budapesti XIV. kerületi SZDP szervezet tagja lett, 1942-ben belépett a
