Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
52 KOVÁCS GYULA Nagysimonyi, 1909—1972 Motorszerelő. Több kisiparos műhelyében dolgozott, majd a Sütőipari RT- hoz került 1929-ben. Itt lépett be az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetébe, később, 1933-ban a Szociáldemokrata Párt tagja lett. Tevékenységének színtere ez időben Pesterzsébet, a Vasmunkás Otthon (Csili), ahol többedmagával szembeszegült az MSZDP jobboldali beállítottságú vezetőivel. Részt vett sztrájkokban, s 1938 őszén a Munkásotthont védte a nyilas támadókkal szemben. Rendszeresen támogatta a Vörös Segélyt. 1936-ban a csepeli V. M.-be került, előbb a kerékpár gyárba, majd a martinkemencékhez. Itt a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetébe lépett be. 1943-ban bérharc robbant ki a martinászok között, ekkor többedmagával a fasiszták őt is tettlegesen bántalmazták. 1944 januárjában SAS-behívóval kivitték a frontra, de csapattestétől megszökött és illegalitásban élt a felszabadulásig. A felszabadulás után alapító tagja lett az MKP Soroksár-újtelepi szervezetének, majd ugyanitt megszervezve a Rendező Gárdát, annak parancsnoka lett. Még 1945-ben a rendőrség állományába került, ahol 1952-ig teljesített szolgálatot. 1956 nyarán visszakerült a Csepeli Vas- és Fémművekbe. Itt érte az ellenforradalom. Részt vett a párt újjászervezésében, a Munkásőrség tagja lett. 1957 márciusában a Közlekedési Építő Vállalathoz ment szállítási és forgalmi ellenőrnek. Innen vonult nyugdíjba. Párttagságát 1938-tól ismerték el. H. KOVÁCS JANOS Monor, 1898—1944 Fűtésszerelő. Szegény, sokgyermekes munkáscsalád fia. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben szolgált. 1924-től a szociáldemokrata párt, majd a vasas szakszervezet tagja. Mint a fővárosba bejáró munkás, kapcsolatba kerül a kommunistákkal, s 1928-tól maga is tagja a KMP-nak. Erőteljes és eredményes szervező tevékenységet folytat a Monor környéki községekben és a bejáró munkások között. 1932-ben a párt monori kerületi bizottságának titkára. Még ebben az évben letartóztatják és kétévi börtönbüntetésre ítélik. Mozgalmi tevékenysége szabadulása után is folyamatos, noha rendőri felügyelet alá helyezik. A KMP 1939-es újjászervezése után ismét felveszi a kapcsolatot a párttal. 1940 áprilisában letartóztatják és á csendőmyomozók brutálisan megkínozzák, majd 1941-ben elítélik. 1944 novemberében látták utoljára, amikor a magyarországi börtönök politikai foglyait Németországba deportálták. Halálának helye és pontos ideje ismeretlen.
