Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
27 GÁBOR JÓZSEF Vác, 1893-1964 Eredeti szakmája építőmunkás. 1910-ben tagja lett az MSZDP-nek és az építőmunkások szakszervezetének. Az első világháborúban az orosz frontra került, ahol hadifogságba esett. 1917-ben Taskentben részt vett a fegyveres felkelésben, belépett a Vörös Gárdába, majd a nemzetközi alakulatok katonájaként harcolt Turkesztán különböző frontjain. 1917-ben belépett a bolsevik pártba. 1920—21-ben a magyar agitációspropaganda osztályok Központi Irodájának a póttagja volt. 1922-ben egyik vezetője lett annak a diplomáciai küldöttségnek, amely tárgyalt a halálra ítélt magyar kommunistáknak, hadifogoly ellenforradalmár tisztekkel való kicseréléséről. Hosszú ideig külkereskedelmi és külügyi munkakörben dolgozott. A II. világháború idején a Szovjetunióban az egyik antifasiszta iskola parancsnoka volt. 1944 decemberében hazatért, és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Kereskedelmi és Közlekedésügyi minisztere lett. 1947 szeptemberétől a váci Első Magyar Szövő és Kötőgyár Rt. igazgatója, majd az államosítástól vállalatvezetője. 1950- től 1959-ig, nyugdíjba vonulásáig, külügyi szolgálatba dolgozott. GÁL ANDRÁS (Gaál Endre) Cegléd, 1890-1963 Kecskeméten dolgozott mint cukrász, ott kapcsolódott be a munkásmozgalomba 1908-ban. Az első világháború idején az orosz frontra került, fogságba esett. 1917-től internacionalistaként harcolt. Tagja volt az orjoli internacionalista forradalmi bizottságnak, amelynek kezdeményezésére megalakult a nemzetközi osztag. 1919 januárjában jött haza, s tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Egyik fő szervezője és vezetője volt a január végén megalakult kecskeméti pártszervezetnek. A Tanácsköztársaság idején a munkás-, katona- és földművestanács tagjává választották. Részt vett a forradalmi törvényszék megszervezésében, egy ideig annak elnöke volt. Április és május hónapokban a Vörös Hadsereg 30. gyalogezredében politikai megbízott volt. Május végétől a tanácshatalom megdöntéséig a propaganda bizottságon dolgozott. Az ellenforradalom hatalomra jutása után Ausztriába emigrált, majd 1921-től 1963 októberig a Szovjetunióban élt, és tagja volt az SZKP-nak. GALÁNTAI NÁNDOR (Gonauer) Vecsés, 1904-1975 Bádogossegéd. 1922-ben belépett a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének vecsési csoportjába, ahol könyvtáros lett. 1924-től vezetőségi tag, majd 1928-tól 1943-ig — a csoport hatósági feloszlatásáig — elnök volt. Tagja volt szakmája szervező bizottságának, s 1939-től szakszervezete központi vezetőségének is. 1924 és 1926 között az MSZMP-ben tevékenykedett, majd 1927-től
