Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)

Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből

BUBÁN JÁNOS Pusztaföldvár, 1899—1945 17 Szülei nincstelen földmunkások voltak. Az 1910-es években Budapesten dolgozott villamosvezetőként. A Tanácsköztársaság idején vöröskatona volt. Az 1920-as évek folyamán tagja lett a szakszervezetnek, s az MSZDP-nek. Gépkocsi­­vezetőként dolgozott a MÁV-nál, a MAVART-nál, majd a Budapesti Autóbusz RT-nél. 1938-ban költözött családjával Kerepes-Szilasligetre, ahol a helyi SZDP- szervezetben dolgozott. 1943 őszén körülbelül két hónapig kerepes-szilasligeti lakásán rejtegette a Szovjetunióból jött partizáncsoport parancsnokát, Pataki Ferencet és rádiósát, Gyakun Mihályt. Ő is tagja lett a csoportnak. Az ország német megszállása után 1944 március végén Pataki Ferencet és csoportját elfogták. Bubán Jánost 15 évi fegyházra ítélték. A nyilas uralom ide­jén elhurcolták, a Würthenberg-Spaichingeni koncentrációs táborban vesztette életét. Munkáscsaládból származott, ácsmesterséget tanult. Fiatalon bekapcsoló­dott a munkásmozgalomba, 1919-ben a KIMSZ tagja lett, majd a húszas évek­ben az MSZMP helyi szervezője. 1929-ben a kommunisták és az MSZDP balol­dali tagjai létrehozták Monoron a KMP illegális sejtjét. A sejt vezetője lett, aki­nek-mozgalmi tapasztalata, a párt iránti szilárd elkötelezettsége elősegítette a sejt megerősödését. Tevékeny vezetői munkájának elismerését jelentette, hogy a párt vezetése őt küldte hat hónapos politikai iskolára a Szovjetunióba. 1930- ban — illegálisan — utazott a Szovjetunióba, a monori sejt vezetője H. Kovács János lett. Az iskola befejezése után nem jött vissza, a Szovjetunióban maradt, ahol vállalatvezető, majd párttitkár volt hosszabb ideig. 1941-ben a törvénysér­tések áldozata lett. Pincér volt. Az I. világháborúban a 40. honvéd rohamzászlóaljnál teljesített katonai szolgálatot. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919 áprilisában a vö­rös tengerész dandár kötelékébe került, majd a frontra ment. Sebesülése miatt júniusban a tengerész dandár géppuskás póthadosztályhoz osztották be. Itt érte a szentendrei ellenforradalmi lázadás híre június 24-én. A központ utasítására a lázadást társaival és a helybeliekkel elfojtották. Ideiglenesen átvette a várospa­rancsnokságot. 1919. október 1-én letartóztatták és a Szulyovszky Sándor és 43 társa elleni perben halálra ítélték. Fogolycserével 1924-ben a Szovjetunióba került. További sorsa ismeretlen. CELLAÓ KÁROLY Monor, 1900-1941 CHUDY FERENC Budapest, 1898—

Next

/
Oldalképek
Tartalom