Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
18 CZUCZOR JÁNOS Andód, 1900-1971 Ácssegéd, majd MÁV alkalmazott. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a Vörös Hadseregben szolgált a tiszai fronton. 1919 szeptemberében visszaszökött Csehszlovákiához került szülőfalujába. Itt két hold földet kapott, azon gazdálkodott. 1929-ben belépett a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártba, majd 1931-ben — több kommunista érzelmű elvtárssal együtt — létrehozták Andódon a Kommunista Párt helyi szervezetét, amelynek vezetőségi tagja volt megalakításától 1938-ig. Ugyanebben az időben tagja lett a Földmunkások Vörös Szakszervezete vezetőségének is. Az első bécsi döntés értelmében szülőfaluját visszacsatolták, a Kommunista Pártot illegalitásba szorították, s Czuczor Jánost csendőri felügyelet alá helyezték. 1942 tavaszán behívták katonának, a szovjet frontra került, megjárta a Donkanyart, s 1943 májusában szerelték le. Második katonai behívásának már nem tett eleget, a felszabadulásig illegálisan élt. Községe 1945. április 5-én szabadult föl. Azonnal megkezdték a Kommunista Párt újjászervezését, ezt a tevékenységüket megzavarta a lakosság áttelepítése. Czuczor János is áttelepült Magyarországra, így került Nagykovácsiba 1947 decemberében. Megromlott egészségi állapota miatt a juttatott földön nem tudott gazdálkodni, földjéről lemondva a SZOT állományába került kezdetben mint segédmunkás, majd a SZOT Központi Iskolájára helyezték portársnak. Párttagságát 1931-től ismerték el. CSÁSZÁR SÁNDOR Soók, 1898-1973 Gyermekkorában uradalmi cselédként dolgozott. 1917 januárjában vonultatták be katonának, s az olasz frontra került. Sebesüléséből felépülve hazatért — akkor már Csehszlovákiába — és felgyógyulása után a cseh burzsoá hadseregbe sorozták be, s a Tanácsköztársaság elleni hadjáratra vezényelték. Az engedelmességet megtagadta, ezért internálták és csak a Tanácsköztársaság megdöntése után engedték szabadon. Ekkor belépett a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártba. A 20-as évek elején kirobbant földmunkás sztrájkokban sztrájbizottsági tag volt, s ezért a csendőrség üldözte. Magyarországra szökött, s villamoskalauz lett. Egyik munkatársa révén illegális sajtótermékhez jutott, amelyért letartóztatták és hat hetes fogvatartás után visszatoloncolták Csehszlovákiába. Itt azonnal belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Beválasztották a járási képviselő testületbe, egy év után pedig tagja lett a járási pártbizottságnak. 1931-ben megnősült. Amikor csaknem az egész kommunista legális sajtót betiltották, Császárék lakásán volt a párt egyik sokszorosító gépe, amelyen az illegális röpcédulák készültek.
