Kende János - Szerényi Imre (szerk.): Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (Szentendre, 1985)
Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből
103 helyi pártszervezet elnökévé választották. Az 1956-os ellenforradalom alatt becsülettel helytállt. Ezt követően különböző honvédségi intézményeknél dolgozott, innen is ment nyugdíjba 1958 októberében. Munkásmozgalmi múltját 1919-től, párttagságát 1923-tól ismerték el. TÓTH JANOS Budapest, 1900—1968 Esztergályos, 1920-tól tagja a Vasas Szakszervezetnek. AzMSZDP monori szervezetéhez tartozott, ahol 1920-tól 1944-ig pártvezetőségi tag volt. E minőségben sok segítséget adott az illegális mozgalomnak, lehetővé téve a szakszervezet keretén belül a szervező és agitációs tevékenységet. Részt vett a letartóztatottak segélyezésében, terjesztette a Vörös Segély bélyegeit, agitációt folytatott a munkanélküliek soraiban. 1940 és 1944 között csendőri felügyelet alatt állt. Utolsó munkahelye a Budapest XIV. kerületi Központi Szerszámgépgyár volt, innen ment nyugdíjba. Súlyos betegsége ellenére is rendszeresen végzett pártmunkát a monori pártszervezetben. Párttagságát és munkásmozgalmi múltját 1920-tól ismerték el. TÓTH K. ISTVÁN Diósgyőr, 1900—1969 Bányász. 1920-ban belépett a bányász szakszervezetbe, illetve az MSZDP- be. Sajókodon a bányamunkások helyi csoportjának pénztárosa, majd elnöke volt. Itt dolgozott 1923-ig, ez idő alatt két ízben vezetett bérharcot. 1923-ban került Pilisvörösvárra, majd Pilisszenti várna. Mindkét helyen a bányamunkás csoport elnöke volt. 1925-ben megalakította a Természetbarátok Turista Egyesülete és az Eszperantó Szövetség helyi csoportját. Kapcsolatba került Stromfeld Auréllal, s rajta keresztül az MSZDP baloldali ellenzékével. Tagja lett az MSZDP Stromfeld Aurél szervezte Rendező Gárdájának. 1928-ban egyik fő szervezője volt a pilisvörösvári bányászok nagy sztrájkjának és éhségfelvonulásának. 1929 februárban letartóztatták. Szabadulása után, a harmincas évek elején a XI. kerületi szervezetnek elnöke, majd titkára. Munkáját az illegális kommunista párt instrukciói alapján végezte. 1935-ben baloldali magatartása miatt kizárták a MSZDP-ből. Rövidesen letartóztatták, majd szabadulása után öt évre kitiltották Budapest területéről. Ekkor került Százhalombattára. Kapcsolata a mozgalommal átmenetileg megszakadt. A felszabadulás után 1945-től 1948-ig a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének titkára volt. Ameddig egészségi állapota engedte, aktív pártmunkás volt. Párttagságát 1920-tól ismerték el.
