Szabó Alfréd (szerk.): Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Cegléden 1945-ig. Részletek a város politikatörténetéből (Cegléd, 1979)

II. Cegléd az első világháború idején

CEGLÉD AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN II. 1914 nyarán az első világháború súlyos megpróbáltatásokat hozott a város la­kosságúnak is. A ceglédi fiatalok közül, akik a 29. honvéd és a 39. „közös” gya­logezred katonájaként harcoltak, sokan váltak a véres mészárlás áldozataivá. Az itthonmaradottakat pedig az egyre fokozódó nélkülözés sújtotta. A leg­fontosabb közélelmezési cikkek hiánya érthető elkeseredést váltott ki a mező­­gazdasági jellegű városban. Mindezeket figyelembe véve érthető, hogy a háború kezdetén jelentkező átmeneti lelkesedés Cegléden is hamar lelohadt. Maga az a tény, hogy a város fejlődését (más agrárjellegű városokhoz ké­pest) kevésbé zavarta a földesúri birtokok túlsúlya, a város politikai életére is kedvezőbben hatott, szabadabb légkör uralkodott itt. Hogy a nagybirtok nyomasztó hatása itt kevésbé érvényesült, ez két terüle­ten is kedvező volt. Egyrészt a földmunkások szervezkedése a XIX. század végén és a XX. század elején harcos és bátor szellemben folyt. Cegléd — országos viszonylatban is — egyik fellegvára volt a mezőgazdasági proletárok küzdelmének. Másrészt az itteni kisgazdák szemben álltak a kormányt támogató reakcióval. Cegléd nem proletár lakosainak többsége is ellenzéki beállítottságú volt. Fényesen bizonyítja ezt, hogy 1914-ben, közvetlenül a világháború kitörése előtt a város Károlyi Mihályt, aki akkor a Függetlenségi Párt elnöke volt, vá­lasztotta meg országgyűlési képviselőjének. Károlyi Mihály képviselősége az 1917—18-as időszakban is igen kedvezően hatott Cegléd politikai életére. 1917 elején a béke vágy már a város lakosságának jórészét jellemezte, noha ez a kormány terrorja miatt korábban nyíltan kifejezésre nem juthatott. Az imperialista világháborút elsősorban az itteni hadiszállítók és az úri közigazgatás támogatta „kitartóan”. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a város bizonyos polgári rétegeit is egyre kellemetlenebbül érintették a háború okozta terhek. ' s i ’ Említésre méltó az is, hogy Cegléden még a háború első éveiben sem került sor a más népek elleni gyűlölködés kifejezésére, noha a kormányzat itt is töre­kedett ennek elérésére. Ezért is hozattak nagy számban orosz hadifoglyokat a ceglédi mezőgazdasági munkákra, és ezért őriztek a város határában szerb in­ternáltakat. A helybeli lakosság körében nem történtek nacionalista, soviniszta meg­nyilvánulások velük szemben, sőt az egyszerű ceglédi dolgozók emberséges magatartást tanúsítottak irántuk. Ezek voltak az előzményei az 1917—18 folya­mán megélénkülő ceglédi politikai életnek. A gyilkos világháború harmadik évében, 1917 februárjában a magyar poli­tikai életre is óriási hatással volt az orosz polgári demokratikus forradalom. A néptömegek aktivitása megnőtt, a munkásmozgalom fellendült. Sorra követték egymást a tüntetések, sztrájkok, gyűlések, amelyek a békevágyat jut-18

Next

/
Oldalképek
Tartalom