Szabó Alfréd (szerk.): Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Cegléden 1945-ig. Részletek a város politikatörténetéből (Cegléd, 1979)
I. Agrárszocilaista mozgalom és Cegléd
Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak a XX. század első évtizedében A munkásosztály politikai harcának középpontjában továbbra is az általános, titkos választójog állt. 1907 októberében a választójogért indított általános politikai sztrájk Pest megyének már azokat a területeit is érintette, ahol addig nagyobb arányú szervezett politikai tüntetés még nem volt. Október 10-én, a „vörös csütörtökön” Pest megye alábbi helyiségeiben szünetelt a munka, a felvonulásokon, vagy népgyűléseken tüntettek a választójog mellett: Budafok, Cegléd, Csepel, Erzsébetváros, Kispest, Monor, Rákospalota, Szentendre, Soroksár, Szigetújfalu, Újpest és Vác. A felsoroltak mellett a megyében dolgozó munkások közül számosán vettek részt a fővárosi nagy tüntetéseken. A Pest megyei földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak történetének a századforduló tájától a világháborúig terjedő szakaszát — eltekintve a mozgalmak országosan észlelhető lanyhulási időszakától — szervezeti és politikai megerősödés jellemzi. A mozgalmak térbeli kiterjedése megnövekedett és gyarapodott tömegerejük, nőtt a falusi szegénység politikai iskolázottsága. Ez utóbbi jelentősen elősegítette a munkásosztály és szegényparasztság szövetségének kibontakozását, a városi és falusi kizsákmányoltak harci egységének reális alapokon történő megszervezését. A munkás-paraszt szövetség kialakulásának konkrét jelei a világháború küszöbén leghatározottabban az 1912. május 23-i tömegtüntetést követő hónapokban mutatkoztak meg. ... A munkás- és szegényparaszt-mozgalmak további eseményeiben és a két osztály harci szövetségének alakulásában rövidesen egy igen mélyre ható tényező befolyása jelentkezett: az első imperialista világháború. aß 5^0 17
