Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)

Előszó

között olcsó áron akart kiosztatni, a földművelésügyi minisztérium nem akarta átvenni, »egyszóval az én Bordácsom is megbukott« — írja keserűen emlékezéseiben. Akkori lelki és fizikai állapotára jellemzőek életírásából a következő sorok : »Búfelejtés végett a Dunaparton őgyelegvén, egy házaló zsidóval találkoztam, ki különféle holmit árult. Kinál, hogy vegyek valamit; lehetett is nekem szándékom valamit tőle vásárolni, mikor családomnak nem volt otthon mit ennie, de csak unszolt, s mikor már látta, hogy nincs üzlet: szemüvegeket vesz elő s azokkal kinál. Mondám neki: barátom, nem használ nekem semmiféle szemüveg, sokat megpróbáltam én már, de mind hiában. De mégis, csak próbáljam, a próbálás nem kerül pénzbe, hátha mégis ezek közt akad, amelyik jó lesz — így ostromolt. Úgy is volt. Hálát adtam Istennek, mert ezt valóságos isteni gondviselésnek tekintettem. De nem volt nálam pénz, persze otthon sem volt. Időt, helyet határozott tehát, mikor és hol találhatom meg. Néhány nap múlva, mikorra pénzt teremthettem, a királyutczában, a fekete macskánál felkeresvén őt, a szemüveget kifizettem. Hiában mondanám, mekkora volt az én örömöm, midőn most olvashattam, Írhattam, ezt senki sem képzelheti, csak épen oly ember, ki az enyémhez teljesen hasonló körülmények közt élt.«

A szemüveg kárpótolja a kudarcokért és új lendületet ad életenergiájának. Hetvenkétéves korában elhatározza, hogy házat épít Pesten és úgy vág neki a tervnek, mint annakidején, mikor »az erdők vad fia« az Orczy-kert mögött a kis telket megvásárolta! Az építkezéshez szükséges pénzt bankkölcsönből akarja fedezni. Erre módot ad a két ingatlan a Tömő-utcában, annál is inkább, mert a telekkönyvi törvényszék 1872 január 22-én tartott ülésén úgy intézkedett, hogy a »Táncsics Mihály és Seidel Teréz hitesek nevére Írott házakra az Arany trombita czímű hírlapi biztosítékösszeg erejéig bekebelezett zálogjogoknak kitörlése bekebeleztetik s foganatosítása a telekhivatalra bizatik.«6 A tehermentesített ingatlanokra a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 15 ezer forint kölcsönt folyósít (1872 március 8) 30 évi törlesztés mellett.7 Már ezt megelőzően, 1871 június 30-án beadja a kérvényt a Fővárosi Közmunkák nagytekintetű Tanácsához, Budán, az építési engedélyért.8 A Közmunkatanács 1871 július 6-án tartott ülésén engedélyezi »Danzsizs, igazabban Táncsics Mihálynak a kérelmezett építési engedélyt, miután a szándékba vett építés ellen általános szabályozási szempontból észrevétel fenn nem forog«.9 Gróf Szapáry Géza alelnök írta alá az engedélyt, melynek birtokában a város 1871 július 12-én keltezve értesíti, hogy »Táncsics Mihálynak

71