Lestyán Sándor: Az ismeretlen Táncsics - Budapest Székesfőváros várostörténeti monográfiái 16. (Budapest, 1945)
Előszó
1. Szilágyi Sándor (1827—1899) »A magyar forradalom napjai 1849 július elsője után« 1850-ben jelent meg (Pest, Heckenast), valamint »A magyar forradalom története 1848 és 49-ben« is (ugyanott) ezekben frissen közölte az átélt eseményeket. Idézetünket »Rajzok a forradalom utáni időkből« c. művéből vettük, melyben visszaemlékezéseit írja le. (Bp. Athenaeum, 1876.) 2. V. ö. Lestyán Sándor: Pest-Budai Regélő (Bp. 1940.) 3. Az idézetet dr. Wildner Ödön »Pest és Buda közigazgatásának története az 1848—1849-i szabadságharc alatt« c. munkájából vettük. (Statisztikai Közlemények, 86. kötet. Bp. 1936.) 4. A Vigadó 1859—1865-ben épült. Feszi Frigyes, a nagytudású mester, a kivitelezésben a nemzeti szellemű építőművészeinek hódolt. A Vigadót Teophil v. Hansen dán származású bécsi építész (főműve a bécsi parlament) tréfásan »kristallisierter Csárdás«-nak nevezte el, amiben volt némi gúny is, de valójában Feszi célkitűzésének sikerét jelenti. 5. 1850 március 30-án kapta meg Wodiáner Móric az építési engedélyt. Az építkezés 42.869 forint 33 krajcárba került. A bombázásokozta kárért és a belső berendezés elpusztulásáért a hatóságok 12.130 forint 67 krajcárt térítettek meg Wodiánemek. (V. ö. Rokken Ferenc dr. »A hajdani Angol Királyné Szálloda« c. tanulmánya a »Tanulmányok Budapest Múltjából« I. kötetében. Bp. 1932.) 6. Hoitsy Pál (1850—1927) politikus, író és csillagász, hosszú ideig a Vasárnapi Újság szerkesztője, a Pesti Hírlap 1927. évi nagy naptárában közölte ezt a visszaemlékezést, »Magyarország állapota 1867-ben« címen. Pásztor Mihály is idézi »A százötvenéves Lipótváros« c. munkájában. (Statisztikai Közlemények, 93. kötet. Bp. 1940.) 7. Országh Sándor dr. (1836—1920) tollnok, majd főjegyző és tanácsnok Budán. Később a Közmunkák Tanácsának első előadója »Budapest középítkezései 1868—1882.« c. munkájában (Bp. 1884. Pesti Könyvnyomda Rt.) foglalkozik a fővárosi állapotokkal. 8. Arany János »Koszorú«-ja (Szépirodalmi s általános műveltség terjesztő hetilap) 1863 január 4-én indult meg, mint a Szépirodalmi Figyelő folytatása. Megszűnt 1865 június 25. (V. ö. Szalády : A magyar Hírlap-Irodalom statisztikája 1780— 1880-ig. Bev. ell. Ferenczy József, Bp. 1884.) 9. Pesty Frigyes (1823—1889) történetíró, a szabadságharc leveretése után Törökországba menekült, onnan visszatérve Temesváron telepedett le, később Pestre került. 10. Pákh Albert (1823—1867) alapította (1858) és haláláig szerkesztette a Vasárnapi Újságot. 11. A Ferenc József-híd 1894—1896 között épült. 12. »Duna-szabályozás Buda és Pest között. Pesti Hajózási csatorna. A Csepelsziget s a soroksári Duna-ág balpartján fekvő ártér ármentesítése«. Három javaslat Reitter Ferenc kir. főmérnöktől. (Kézirat helyetti nyomtatvány.) Pest. Nyomatott Pollák Testvéreknél, 1865.« Ebben írja a szerző : »Míg tehát e csatorna egyfelől a Duna-kereskedésnek a maga U/8 mórtföldnyi hosszú rakpartjaival oly sok tért és oly nagy könnyebbségeket és kényelmeket nyújtana, a mennyit az másutt sehol nem találna: éppen oly nagy hatással lenne másfelől Pest s Budának szebbé s az ottani lakás kellemesbbé tételére is. Budapestnek természetes rendeltetése az látszik lenni, hogy fő-kereskedési hely legyen kelet és nyugat között s az értelmi közlekedés vonzási középpontja a nemzet egyes elemei között. S ki mondhatja meg, vájjon elérhcti-e valaha Buda-Pest e kettős rendeltetését egy mindkét Jegyzet 39
