Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dunától a Galga mentéig, Gödöllő vidéke
A román kori templomot az 1980-as évek végén építették újjá. BAG Irányítószám: 2191 Körzethívószám: 28 A település a Gödöllői-dombság hangulatos lankái közt, a Galga-völgyében fekszik. A 30-as úton, vagy az M3-as autópályán, vagy vasúton érhetjük el. Határában 24 régészeti lelőhelyet tártak fel, - a legrégebbi újkőkori. A Peres-dűlőben a rézkortól a bronzkoron át, a római korig kerültek elő leletek. A Diósberki-dűlőben szarmata temetőrészletet és Árpád-kori sírt tártak fel. Bag első okleveles említése 1394-ből származik. Tulajdonosai a középkorban: az Ákos nemzetség, Zsigmond király, majd a Rozgonyiak. A hódoltság idején lakói nem menekülnek el. A XVII. században Bujákhoz tartozik, s így a Báthoryakkal rokon Esterházy Miklós tulajdona. Teljesen elpusztult a tizenötéves háborúban. Az ellenreformáció idején Bag már a római katolikus egyház egyik Galga menti központja. 1736-ban Grassalkovich Antal vásárolta meg a birtokot. A Szent András tiszteletére szentelt római katolikus templom Grassalkovich Antal végrendelete szerint épült 1772-74 között. A nagyméretű egyhajós templom homlokzati tornya 1945- ben súlyosan megrongálódott, és ezért részben újjáépült. A tágas belső tér csehsüveg boltozatos, amelyet újabb festés díszít. A belső berendezés későbarokk, ill. kora klasszicista stílusú. A falu előtt az egykori “Turbina” malom közelében van Nepomuki Szent János barokk szobra. A régi 30. sz. útról közelíthető meg a Kisbagi Csárda, amely még jórészt őrzi a múlt század elejei formáját. A csaknem kétszázéves vendégfogadó egykoron az erre vezető postajárat utasait fogadta. A falu határában, a Csintovány-dűlőben van a kikövezett Petőfi-forrás. A hagyomány szerint a költő Aszódról Gödöllőre gyalogolva itt oltotta szomját. HÉVÍZGYÖRK Irányítószám: 2192 Körzethívószám: 28 A Gödöllőtől keletre elhelyezkedő Galga-parti település közúton a Bag - Tura úton vagy vonattal közelíthető meg. A község részben a táj hőforrásairól, részben a Györk személynévből kapta nevét. 1438-ban olvasható először a település és földbirtokosainak neve. Ekkor Hévízgyörköt a vidék egyik leggazdagabb falujának ismerték. A korai reformátusságról tanúskodik egy följegyzés, miszerint 1600-ban önálló egyházuk volt. A XVI. századi reformáció ebbe a községbe eresztett legmélyebb gyökeret. Az ellenreformáció sikerét bizonyítja, hogy a XVII. század első felében a Galga menti falvakban már alig találtunk protestáns lakost illetve gyülekezetei. A török uralom alatt meglehetősen népes birtok. A török kiűzése után, a református és katolikus magyai lakosság mellé euangélikus uallású szlovák telepesek érkeztek. Sina György jóvoltából 1856-ban az evangélikus egyház iskolát épített. A birtok az 1860-as évek folyamán a Schossbergerek kezére került.
