Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Dunától a Galga mentéig, Gödöllő vidéke
A kisméretű, egyhajós, egyenes izentélyzáródású római katolikus emplom, a masszív, homlokzat előtti oronnyal jelzi román kori eredetét, jótikus, majd barokk alakításokkal :gészen 1945-ig fennmaradt, de a há>orús sérülések következtében szinte ómmá vált. Széles társadalmi összefogással, íz 1980-as évek végén épült újjá és smét Szent Márton tiszteletére szentelék. A nyugodt, lépcsőzetes tömeg, az :gyszerű formák, a modern, de visszaogott berendezés segítségével nem:sak a templom, hanem a már szinte ilveszett középkori hangulat is újjáizületett. A Kossuth Lajos utca kereszteződésében álló - Szent József tiszteletére szentelt - plébániatemplom a XX. század elején épült. A Kossuth utcára néző református templomát 1796-ban építette fel az ellenreformációval is dacoló gyülekezete. A torony csak 1896- ban készült el. Ekkor neobarokk stílusban átalakították a templomot is. Az evangélikus templom 1829-ben épült, klasszicista formában. Az egyhajós, középtornyos épület a többszöri tatarozás és átalakítás során elvesztette igényes részleteit. A Galga menti néphagyományok őrzői között országos hírű Hévízgyörk Asszonykórusa. Üdvözöllek messze bérctetőkről Szent helyek! Hol a Galga lassú andalgással Hempelyeg Hol pályája éden volt a gyermekifjúnak, Hol az életüdv örömvirági Nyíltanak. /Petőfi Sándor/ GALGAHÉVÍZ Irányítószám: 2193 Körzethívószám: 28 A Hévízgyörkkel szomszédos tele>ülés a 30. sz. úton, illetőleg az M3-as lutópályán közelíthető meg, a bagi ^járatnál. Bag és Tura között fekszik. Vasútállomással is rendelkezik. Nevét természeti adottságairól ;apta. A Galga-partján fekszik és teületén termálvíz tört fel. Nyújtott, halnazos beépítésű település, fésűsen beipített házakkal. Középkori első okleveles említése leuiuz néven 1214-ből származik - ez I Váradi Regestrumban található. Az ^kos nemzetség ősi birtoka volt. A ré|i település a mai községtől délre ekvő területen feküdt, a Szentandrásiegynek nevezett részen. Itt egyes orrások szerint a templáriusok, más orrások szerint a bencések kolostora illott. A virágzó falucskát a tatárok 241-ben elpusztították. A megmaradt akosok áttelepültek a falu mai helyée, az akkor még védelmet nyújtó mo:saras, nádas területre. A település kiályi birtok, majd a Rozgonyiak, Báthoriak uradalma, a XVII. századtól pedig az Esterházyak tulajdona. A XIX. század második felétől báró Schossberger családjáé volt. A szabadságharc alatt e vidék adta a legtöbb katonát. A Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus templom 1722-ben épült, melyet Esterházy Miklós 1796- ban megnagyobbíttatott. 1816-ban még a tornyot is megemelték. Oraíves párkánya felett gúlasisak koronázza a templomot. A belső ötboltszakaszos szentélye elliptikus záródású. Berendezése nagyrészt új, említést érdemel viszont a copf stílusú szószéke. A templom előtt későbarokk kereszt és egy újabb oszlopra állított (XIX. századra tehető) Szentháromság-szobor látható. A hagyományőrző együttes, valamint a hímző-varró asszonyok a népi kultúra ápolói. Híresek az itteni színes és fehér hímzések. Galgahévíz kirándulóhelye a Szentandrás-domb és környéke, valamint a Bika-tó néven ismert mesterséges víztározó, amely egyben kiváló horgászhely. A községháza udvarán hatalmas bokrétafa állt, az egykori Rákóczi-emlékfa helyén. A hagyomány szerint 1710-ben itt tartott haditanácsot a fejedelem a vesztes romhányi ütközet után.
