Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Budapest, ahol az utak találkoznak
Japán kert a Margitszigeten SZENT MARGIT SZIGETÉN Sétáljunk vissza a korzóra. Kereken százéves a villamos, amellyel most egy utazást ajánlunk. Kuriózum ez a “viaduktvasút“: végigfut a rakpart fölött, mint valami panorámajárat. Jobbra a korzó, balra Buda - túl a folyón, a teret felkínáló, városléptékű távolságban. Érintjük a Kossuth teret, ahol már jártunk, itt kezdtük a sétát, a Parlamentnél. A végállomásig megyünk most, a Margit híd pesti hídfőjéig. Ez volt a második pest-budai állandó Duna-híd. Ide fut be a Nagykörút - a második gyűrű - palotasora. Jobbra látjuk az enyhe ívet rajzoló házak sorát. íves a Margit híd futása is, hogy közelítsen Szent Margit szigetéhez, s ne csak a két partot kösse össze egymással, de a városnak ezt a kirándulóhelyét is megközelíthetővé tegye. 1872-ben kezdték építeni - a szigeti szárny csak 1900-ban készül el - , Ernest Gouin francia mérnök tervei alapján. Egy darabka Párizs Budapesten, ahogy egy darab London a Nyugati pályaudvar és környéke, de mi a legsűrűbb magyar középkorba érkezünk a szigeti szárnyhídon átgyalogolva. A folyóközepi földet vélhetően már a XII. században civilizálta a Johannita lovagrend. A XIII. század második felétől kolostoruk épül itt a ferenceseknek, premonterieknek, majd az Ágoston rendieknek, s a domonkosoknak. IV. Béla Margit nevű leányát a tatárveszedelem elmúltával, apácakolostorba küldi. Itt építi fel a király lánya befogadó rendjének az új zárdát, ahol az ifjú szép leány elindul a szentté válás nehéz útján. A zárdák, templomok, kolostorok még sokáig uralják a fiyulak-szigetét, egészen a XVIII, század végéig, amikor nádorok nyaralóhelyének nézik ki. Ekkor egy időre Nádor - latinul: Palatínus - sziget a neve. Ezzel párhuzamosan él a Margitsziget elnevezés is. 1908-ban közkertté nyilvánították; ettől fogva vehette birtokába a nagyközönség. la SiiIoAfrte r, Ai ici. av. u i a:< r\i. alkodnak
