Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Budapest, ahol az utak találkoznak

A Domonkos apácák temploma gyhajós volt, a XV. század végén ala­­ították át utoljára szentélyét, oratóri­­mát. A sekrestye ablakai román stí­­ísúak. A templomtól délre állt a ko­­>stor emeletes, négyszögletű tömbje, enne kerengő s abban kútház. L templom homlokzata előtt jobbra irpád-házi Szent Margit sírkápolná­­i. A romokat 1838-tól több szakasz­án tárták fel. Ma már csak konzervá­­isuk okoz gondot. A XIII. században letelepülő premontreiek Szent Mihály emplomát a legújabb korban re­­onstruálták. Közelében feküdt a olostor; romjait 1923-ban tárták fel. i ferencesek templomát 1272-ben zentelték fel. Az álló fal a nyugati omlokzat töredéke, a hozzá csatlako­­ó torony maradványaival. A sziget újabbkori építményei kö­zül a Margitszigeti Nagyszállót kell megemlítenünk, amely az idegenfor­galomnak már 125 éve centruma. Patinás szórakozóhely a Casino mely Ybl Miklós tervei alapján épült az 1860-as években. Az északi csúcs kö­zelében található a Bodor-kút. Erede­tijét a névadó székely ezermester, Bodor Péter fabrikálta 1820-ban, a marosvásárhelyiek mulattatására. A vízhajtotta szerkezet minden órában dallamokat játszott és kupoláján for­gott az aranyozott Neptun-szobor. Ezt a másolatot - az eredeti Erdélyben régen elpusztult - 1936-ban építették fel a szigeten. A háborúban megrokkant, a nyolcvanas években újították fel; de zenélő automatikáját, óraművét eddig nem sikerült helyrehozni. PEST IFJÚKORÁBAN A szűkre vont falak határai közé zorított középkori Pestnek három leg­­ontosabb útvonala négy kapuhoz ve­­etett. A kapuk közvetlen környékét idabent már a legkorábbi időkben be­­akta a város; házakat igazítva a fal lyűrűjéhez, később még kívülről is. ^ mai Múzeum körútnak a Duna felőli ildalán sorakozó épületek majd mind­­igyikének udvarán (Múzeum körút 11., 23-25., 27., 29., 33., 4L sz.) ott áthatóak a XVIII, században lebontott al maradványai. Az első itt épült há­­acskáknak váltak részeivé, azok szü­­etésekor. A XIX. századra, aztán ezek íz első “külvárosi” házacskák is el­kopnak, átadják helyüket a mai bér­­>alotáknak. Az egykori Hatvani kapu közvetlen közelében áll eme újabbkori líszes épületsor egyik legszebb darab­­a, a Múzeum körút 7. szám alatti Jnger-ház. Építtetőjének már a XVIII, izázadban - belül a kapun - híres kovácsműhelye volt. Ezt az új házát Ybl Miklós tervezte 1852-ben, romanti­kus stílusban. Griffes erkélyei, árká­dos udvara a pesti romantikus építé­szet egyik legszebb emlékévé avatják. A ház Magyar utcai kapuján kilépve jellegzetes középkori utcában találjuk magunkat. Görbülete követi az egyko­ri fal vonalát, és szűk, amennyire csak szűk lehet. Balra indulunk, az egyetlen tágasnak mondható belvárosi park fe­lé. Néhány háznyira tűnik elénk, az épületek közé szorított, gyönyörű Károlyi-kert. Születésekor nem köz­park volt; ahhoz a főúri palotához tar­tozott, amelynek ide nyíló udvara zár­ja le nyugat felől a teret. Ma a Petőfi Irodalmi Múzeum működik az épület­ben, (Károlyi Mihály utca 16.), amely­nek helyén már a XVIII, század dere­kán is a Károlyi-család palotája állt. A Károlyi utcában a Kossuth Lajos út felé teszünk egy kis kitérőt. A Reál­tanoda utca sarkánál reprezentatív épület: az Egyetemi Könyvtár palotája. (Károlyi Mihály u. 10.) A sgrafitto­­díszes homlokzatú neoreneszánsz ÜUOAPÜSr, A! 101. iW. UTAK í

Next

/
Oldalképek
Tartalom