Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Budapest, ahol az utak találkoznak

Átvágva a régi Vármegyeháza ud­varain, s jobbra fordulva a Semmelwe­­s utcán, a középkori Pest főutcájához, i Kossuth Lajos utcához jutunk. Mai palotái - néhány kivételtől eltekintve - i századfordulót közvetlenül megelőző :vtizedben épültek. Egyetlen régiség­­:árvány közöttük a Ferencesek 1727- 1743 között épült temploma (mai alakját 1861-ben nyerte). Homlokzata (özepén Szent Péter, Szent Ferenc és szent Antal barokk szobrai. A kapu ív­­nezejében Mária Jézussal, angyalok­kal. Belső tereit is a barokk uralja. Néhány száz méternyire innen, - az Erzsébet híd pesti hídfőjének köz­­/etlen környékén - épült fel hajdan a középkori Pest. Okleveles utalások bi­­'onyítják, hogy a már évszázadok óta jres római castrumnak a falai között ■endezkedtek be a honfoglaló magya­­•ok, majd ennek közvetlen szomszéd­ságában építették fel első templomu­kat; házaikat, nyitottak utcákat a fal­ai Dunához szorított első városukban. A régi templom örököse ma is itt áll. Romjaiból kétszer született újjá. Románstílű változatát, amely a XII. században épült, a tatárdúlás során égették fel. A török időkben aztán újra megsemmisül. Későbarokk stílusban építik ismét újjá a Belvárosi Plébánia­­templomot Paur György igényes tervei alapján, 1725-39 között. A templom­belső nyolc évszázad rekvizitumainak múzeuma. A kriptában kőtár - még re­neszánsz márvány töredékek is akad­nak, utalva arra, hogy Istennek ezt a házát egyszer Mátyás király korában is átépíthették. Zsolnay majolika kőol­tára a második világháborúban hely­rehozhatatlan károkat szenvedett. így kerülhetett a templomba a - modern világ ízlését idéző - Molnár C. Pál ol­tárkép. A látogató figyelmébe ajánljuk a Reneszánsz szenteltvíztartót , a kora romantikus szószéket, a barokk mel­lékoltárokat, s a XV. századból való ülőfülkéket, ütóbbiakat (19 van belő­lük) egy renoválás során bontották ki. A Belvárosi Plébániatemplomtól északra, túl az egyetem tömbjén, talál­ható az egyetlen barokk polgárház, amely átvészelte az átépítések, s a ko­rábbi pusztulások viharait. A patinás városi palota főleg fogadósok tulajdo­na volt. 1831 óta üzemel a házban a “Százéves“, (valójában jóval idősebb) vendéglő. A barokk építészet pesti nagymestere, May erhoff er András ter­vezte, 1755-ben költözhetett be falai közé első tulajdonosa. (Galamb utca Piarista utca 2.) A Dunára néző házsor a nemrég elhagyott korzó déli végpontja. Kis tér öblösödik a folyóparton Petőfi Sándor - közadakozásból emelt - bronzszob­rával (1882.). A Petőfi Sándor tér 2. számú háza a görögkeleti templom. Ez a valaha virágzó pesti kereskedő kolónia szinte egyetlen emléke. Lechner Ödön magyar szecessziós építészetének szép emléke az Iparművészeti Múzeum SUDAPÜS I', A!Id. A/ U l AK l ALÁl.KORIAK m

Next

/
Oldalképek
Tartalom