Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Budapest, ahol az utak találkoznak
'CSIUEBlRCI* SZABADIDŐ- ES IFJÚSÁGI KÖZPONT SZOLGÁLTATÓ KFT. 1121 Budapest XII. Konkoly Thege u. 21. Tel.: 275-4033, 395-6527/130 Fax: 175-9327 a bemutatónak. Ez az építmény még az Anjou-palotához tartozott. A leggazdagabb talán a reneszánsz emlékanyag kőtára, amelynek márványtöredékei meggyőzően mutatják a Mátyás-kori palota pompáját. A Budapesti Történeti Múzeum előcsarnokának déli határfalánál újabb ajtó nyílik: meredek falépcsőn aláereszkedve öt-hatszáz évet utazhatunk visszafelé az időben. A kiásott belső palotaudvarokon járunk. Ez egyike azoknak a zárt belső tereknek, amelyek - a palota és a várfal között húzódó mély szorosként - ugyanúgy a védelmet szolgálták, mint a bástyák, meg a kaputornyok. Balkéz felől komor kövekből rakott vén fal: XIV. századi nagy pince fekszik a hangulatos udvar mentén; a legelső várépítményhez tartozott. Átjáró következik. A déli zárt udvarhoz érünk. Intim belső tere Mátyás emlékeit őrzi. Balra, a Lihegő kapu tornyához kanyarodó kőcsipkés folyosó vezet felfelé. A törökök nevezték el így, nyilvánvalóan mert meredeknek találták a kaptatót. A Lihegő kapu a déli nagy rondella - körbástya - bejárata. Ez utóbbit Mátyás építtette. Előteréből lépcsőzünk lejjebb a délnyugati várvég felé, amelyet felkiáltójelként jelöl meg a XIV. század elején épült karcsú buzogánytorony. Alatta a Vár déli bejárata a Ferdinánd-kapu. TÜL A VÁR KAPUIN Szépen gondozott hegyoldal zöldjével búcsúzik a történelmi Buda. Ahová érkezünk - a sétány kényelmes szerpentinjén aláereszkedve - szintén történelmi helyszín a Tabán. Históriai okokból erősen megfogyatkoztak a látnivalói. A kora középkortól kezdve sűrűn lakott vidék a Várhegy, s szomszédja, a Gellérthegy közötti völgy. Rácok - azaz szerbek - éltek itt. Együtt érkezett a törökökkel az első, s 1690 körül az etnikumot felfrissítő utolsó nemzedék. Ok adták török nevét is a negyednek: Tabán /Papucs/. A rácok legtöbbje bőrt cserzett, papucsot varrt. Nagy becsben álló foglalkozások az igazhitű hivatalnokok s katonák körében! A XIX. század végére saját nyomorúságába fullad e reprezentatívnak sohasem számító városrész. De éppen régisége táplálja - legendákban testet öltő - romantikáját. Mulatóházak tucatszám, kis, görbe, rosszul világított utcák, zárt kapuk és egymásnak szoruló házak. Budapest megsiratta szerelmes sétáinak Tabánját, mikor jó háromnegyed évszázada lebontották. Egy-két rangosabb épület maradt mindössze, mutatóban. A Szarvas-ház például, itt, mindjárt a Várhegy déli lábánál. Vendéglő már legalább kétszáz éve. Közelebb a Dunához az egykori tabáni plébánia látható, romantikus tagolású homlokzatával, mellette a tabáni templom. Barokk, 1728-36 között épült. De előzményei az Árpádok korára, a középkori Magyarország hitéletére utalnak. Eleven bizonyítéka ennek a ténynek, az előcsarnok jobb oldali fülkéjében rejtőző XII. századi kőkorpusz, a Tabáni Krisztus. Kilépve a templomkapun felmagaslik előttünk a kecses kábelhíd, amelyet Erzsébet királynéról, neveztek el, 1903-ban. (A tragikus sorsú, gyönyörű asszony szobra itt áll, a hídfőközeli parkban.) Az 1945-ben felrobbantott régi Erzsébet híd világrekordere volt a maga korának. Születésekor sehol másutt nem szolgált hasonlóan nagy fesztávolságú, mederpillér nélküli lánchíd a földkerekségen. Mai változata, a karcsú hófehér kábelhíd,
