Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Budapest, ahol az utak találkoznak
amelyet 1964-ben adtak át a forgalomnak, visszaidézi elődjének nemes vonalait, karcsú sziluettjét. Budapest nemcsak a szép hidaknak, hanem a hévizeknek, a gyógyfürdőknek is okkal lehetne európai fővárosa. Itt, az Erzsébet híd budai hídfőjénél, a Gellérthegy sziklafalánál szakad a mélybe az a törésvonal, amelynek mentén Buda hévizei a felszínre törnek. Ősi, már a középkorban is ismert és kedvelt fürdőket, a Rudas-, a Rác- és a Királyfürdőt táplálják. A Rudasfürdőt csak a rakpart választja el a Dunától, de törökkupolás csarnoka, amelyet két budai basa, Ali és Szokolli Musztafa épített, - az egyik elkezdte, a másik befejezte - a hegy felőli oldalra átsétálva tanulmányozható. A Gellérthegy északi oldalán, a Hadnagy utcában található kuriózum: a Rácfürdő. Török építésű nyolcszögletű kupolacsarnoka több mint négyszáz éve fogadja a vendégeket. Az itt élt szerbekről (rácokról) nevezték el. A Királyfürdő a Vízivárosban, a Fő utcában bújik meg. A Gellérthegyre (az ezerkilencszázas évek elején kiépített) díszlépcsős sétány visz fel, érintve Szent Gellért bronzszobrát. A közel 12 méter magas - az áldás keresztjét a város fölé emelő - vértanú püspök emlékműve Jankouits Gyula alkotása. Még feljebb, már a hegytetőn, komor építmény; a Citadella. Erőd, amelyet Ferencz József építtetett az 1850-es évek elején, hogy ágyúival innen sakkban tarthassa a rebellis kettős várost. Ma kirándulóhely, nem sokkal a századforduló után ürítette ki a katonaság. A Citadellától délre, de még mindig a hegy fennsíkján újabb szimbolikus szoboróriás látható. A pálmaágat tartó nőalak 14, a teljes építmény 40 méter magas. A II. Világháború győztes orosz csapatainak dicsőségét hirdető Felszabadulási emlékmű, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása. 1947-ben állították. A magyarországi rendszerváltozás után is a helyén maradt. Csak kísérő figurái közül távolították el a zászlótartó orosz katonát, meg az ötágú csillagot, s eltűntek a cirill betűs feliratok. így lett ez a hatalmas plasztika a Szabadság szobra. Változatlanul uralja Budapest panorámáját. A hegy déli lejtője felé újabb Duna-híd, a Szabadság híd hídfője felé tartunk. Mielőtt a déli hegyláb itt fekvő teréhez leérnénk, megállunk a Sziklakápolnánál, amelyet az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok, rendeztek be, a hegy déli lábának közelében nyíló természetes üregek járataiban. 1926-ban, a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára építették, alakították át templommá. Lent, a hegy alatt, közel a barlangkápolna tátott szájához, elegáns épületegyüttes csalogatja a tekintetet: a patinás Gellért fürdő és szálló. Az ősidők óta élvezett gyógyvizet az 1910-es években zárták ebbe az építménybe. 1918-ra készült el a Gellért palotája. Pezsgőfürdője, hullámstrandja elegáns találkozóhelyei a régi és modern Budapestnek. A Királyfürdő a török kupola alatt ÜUOAPÜS f, A! 101. í\A U l'AK l Al.Al.KOXi'IAK W
