Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Budapest, ahol az utak találkoznak
BUDÁNAK BÜSZKE VÁRA A zömök Várhegy és szomszédja, a Szent Gellért nevét és emlékét hirdető mészkőszikla-óriás, meg a köztük húzódó dombhát, a Tabán, a Duna-part keskeny csíkjával együtt - ősidők óta lakott vidék. A XII. században építették az első erődöt, a Várhegyen; megengedve a szolgák népének, hogy kalyibáikkal a vár szomszédságába húzódjanak. Ez a kis falu és a királyi épületek az előképei a büszke Buda - a történelmi Magyarország - fővárosának. A hosszú évszázadok históriáját őrző vén város, s ifjú társa, Pest, az 1800-as évektől már jegyben járnak. Egybekelésük legfőbb akadálya sokáig az, hogy nincs állandó híd a Duna magyarországi szakaszán. Megépítésére, gróf Széchenyi István vállalkozott. A Lánchíd alapkövét 1842 augusztusában helyezték el a Duna medrében, s hét esztendővel később, 1849- oen adták át a forgalomnak. Világcsoda a maga idejében, párját csak Londonban találni - a minta, meg a terv is, angol. Az első pest-budai állandó híd hosszú partszakaszok között teremt kapcsolatot: a legközelebbi ilyen építmény akkor Bécsben található. Jelentősége a gazdaság- és országszervezés szempontjából is óriási. Öntöttvas díszei, nyugodt méltóságot, egyensúlyt sugárzó szerkezete a legszebb ipari műemlékeknek kijáró helyre emeli Európában. Felfelé visz az utunk a Várhegy palotanegyedébe. Annyit azonban érdemes időznünk még itt a hídfőnél, hogy szemrevételezzük a budai közúti alagutat. Különösen szép a Pestre néző, klasszicista kapuépítménye, amelyet a régi magyar címer ékesít. A múlt század hatvanas éveinek végén adták át az 1986-ban felújított Siklót, amelyet születésekor gőzerő vitt fel, míg lefelé “önjáróként” műkő- A Duna, a Lánchíd és dött. A Sikló felső, Szent György téri a Vár csarnokának kapuján kilépve balra az egykori királyi palota épületei magasodnak. Jobbra, - azaz északra innen - a polgárváros, (a szűkhátú Várhegyet elfoglaló) néhány utcasor települt. Hajdan itt volt a királyi s a közrendű Buda hivatalos és természetes határa. Sétánkat a polgárnegyedben kezdjük. Jobbra az első épület a Sándor-palota, amely 1806-ban épült. Az egyik legismertebb pest-budai mester, Pollack Mihály műve. Jellegzetes épületdíszei - a főhomlokzat középrizalitjának első emeletén látható - a , tekintélyes méretű domborművek. Anion Kirchmayer bajor szobrász vésőjét dicsérik. Felújítása után - a munkálatok még folynak - múzeumot rendeznek be a Sándor-palotában. iJUOAi’ÜSl', AilOI. A/ UTAK l'ALAI.KOPJAK m
