Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Vác és a Börzsöny vidéke

mester számos festményét (pl. Kerti pad, Siratóasszonyok, Reggel, Zebegényi est, Zebegény ősszel...) láthatjuk. A múzeum még számos rajzát, akvarelljét, rézkarcát őrzi. A moziteremben a művészről készült portréfilmet tekinthetjük meg. Látogatható: márc. 1 - okt. 31-ig. hétfő kivételével 9-17 óráig, szept. 1 - febr. 28-ig péntek, szombat, vasárnap 10-16 óráig Tel.: (27) 370-104

Farkas Vince hajóskapitány magántulajdonában van a nagyon érdekes, hajózással kapcsolatos gyűjtemény. (Szőnyi I. u. 9.) Az alapító lakóházában kiállított emlékanyag távoli tájak néprajzi tárgyait, a hajózástechnika érdekes eszközeit mutatja be. A látogatásához előzetes bejelentkezés szükséges.

Szőnyi István műterme

Irányítószám: 2628 Körzethívószám: 27

A Duna és Ipoly szögletében - az Ipoly torkolatánál fekvő település - vasúti határátkelőhely a magyar-szlovák határon. Megközelítése, a korábban említett Duna-parti településekhez hasonlóképpen, kedvező. Kompjárattal közlekedhetünk a folyó túlsó oldalán fekvő Basaharcig, Esztergom felé.

A település ősidők óta lakott. Az ásatások során a őskor minden szakaszából kerültek elő leletek. Oklevél A Luczenbacher-kastély a falut először 1280-ban említi Terra

m VÁC :':S A ÜÖiUSÖlMY VIOs'-SC:

Sob néven. A település lakói híres folyami hajósok voltak. Valószínű, hogy a régi település a maitól kissé távolabb feküdt. A Zebegény-Márianosztra közötti mai közút építésénél román stílusú templom alapját, körülötte sírokat és földkunyhók nyomait tárták fel. Valószínűleg a törökdúlás során pusztult el a korabeli Szob és a megmaradt lakosság áttelepült a Duna partjára, a település mai helyére.

Az Árpád utca és a Duna-part között terül el a Luczenbacher-kastély és parkja (Árpád u. 8.) melyet az 1. világháború után szerzetesek kaptak meg, majd az 1950-es évektől gyermekotthon volt, az 1990-es évek elején pedig visszakerült a szerzetesrendhez. A kastély egyes részei még a XVIII, századból valók (a konyhaszárny és a tantermek). A főépület Alpár Ignác tervei alapján készült a XX. század első évtizedében, neobarokk stílusban. A gazdag vakolat-architektúrájú, mozgalmas tömegű, manzárdtetős, részben emeletes épület belsejében még stukkós termek és igényes famunkák vannak.

Az Árpád utcán tovább haladva, - a Szent László utca sarkán - Nepomuki Szent János szobrát láthatjuk,